Az áprilisi 5,7 százalék után májusra lassult a drágulás üteme: 5,1 százalék volt az infláció mértéke, ez megegyezett a Napi-konszenzussal. A lassuló infláció ellenére ugyanakkor havi szinten jelentős, 0,9 százalékos drágulást mért a KSH. Egyrészt az idényáras élelmiszerek 7,6 százalékkal drágultak egyetlen hónap alatt, másrészt az áprilisi gázáremelés nyomán 4,1 százalékkal nőtt a háztartási energia átlagára. Az előző hónapoktól eltérően viszont az üzemanyagok kevésbé - 2,1 százalékkal - drágultak. A piaci termékeknél és szolgáltatásoknál továbbra sem látható árnyomás: a szolgáltatások 0,3 százalékkal drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkeknél 0,4 százalékos árcsökkenésről adott számot pénteken a statisztikai hivatal.
Éves összevetésben ugyanakkor az élelmiszerek 1,3 százalékkal csökkentek, ez nagyban hozzájárult a lassuló inflációhoz. A kettős hatás oka, hogy tavaly egyetlen hónap alatt 4,9 százalékkal drágultak e szegmens termékei. Az egyéb cikkek árai az üzemanyagok 27 százalékos drágulása miatt ugrottak meg, míg a háztartási energiánál az elektromos energia és a gáz fűtötte az inflációt, bár az olcsóbb távfűtés tompítóan hatott. A szolgáltatások árai átlag feletti mértékben emelkedtek, amiért főként a közszolgáltatások tehetők felelőssé. A tartós fogyasztási cikkeknél az egyszázalékos drágulás továbbra is gyenge keresletről árulkodik. Az elmúlt két hónapban defláció jellemezte ezt a termékcsoportot, azaz a gyengébb forint ellenére az importcikkeknél nem jelent meg az árnyomás - mondta Samu János, a Concorde elemzője. Az iparcikkek deflációjára hívják fel a figyelmet az OTP Bank elemzői is. Az éves indexek csökkenése széles körben megfigyelhető volt a termékcsoporton belül: a tartós cikkek közül leginkább az új autók, míg a nem tartós cikkeknél a ruházati termékek áremelkedése maradt el az ilyenkor szokásostól. A piaci szolgáltatásoknál szintén kedvezőek a folyamatok, az év eddigi időszakában végrehajtott áremelések mértéke jócskán elmarad a válság előttitől és a múlt évitől is - vélik a bank elemzői.
A második félévben azonban két tényező komolyan hat az infláció pályájára. A közszolgáltatásoknál bevezetendő moratórium miatt az energiaárak alakulása segítheti a további dezinflációt - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A júliustól 3,5 százalékra eső infláció az elemző szerint négy százalék körüli szintre kúszott volna decemberre, ám a kormányzati lépések megakadályozhatják a második féléves romlást. Ugyanakkor felfelé mutató kockázat lehet az élelmiszerek drágulása. Egyelőre azonban nem látni, hogy az áradások okozta károk milyen mértékben érinthetik a GDP-t és az árakat, annyi sejthető, hogy az energiaárak nagyobb mértékben tudnak majd hozzájárulni az infláció alakulásához, mint az élelmiszerek - tette hozzá a szakértő.
