Ádám János

Kompenzációban bízik az ING

Elkötelezett és hosszú távon tervez az ING-csoport Magyarországon - jelentette ki kedden Jan Hommen, a pénzintézet vezérigazgatója, aki szerint az ING életbiztosítási részlege Magyarországon piacvezető, a nyugdíjpénztári üzletág a harmadik helyet foglalja el és a banki csoport is kifejezetten jól teljesít. A pénzintézet jelenleg átalakítási fázisban van - az állami támogatás feltételéül szabta az egyes üzletágak felosztását az Európai Bizottság -, ez a folyamat zajlik a kelet-európai régióban is várhatóan az év végéig - mondta Hommen. A biztosítási üzletág a következő pár évben egy vagy két elsődleges részvénykibocsátást tervez. A magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos kormányzati terveket még értékeli az ING, de a vezérigazgató reméli: ez átmeneti lépésnek bizonyul és a kabinet visszafizeti a kiesett összeget a kasszáknak. A magánpénztárak megsínylették a pénzügyi válságot, ám egyrészt egyre jobban teljesítenek, másrészt ezek eleve hosszú távú befektetésként funkcionálnak - érvelt Hommen. A bankadó meglepetésként ért minket, ám reméljük, csak átmenetinek bizonyul - mondta a Napi kérdésére a vezérigazgató. Az egész iparág számára nehezen tervezhető egy ilyen egyszeri extrateher, de ez alapvetően nem változtatja meg a bank hosszú távú magyarországi stratégiáját. Az ingatlankezelői részlegnél jelenleg az ING értékeli, megváljon-e üzletágától, döntés még nem született. Az ingatlanfejlesztés nagyságrendjét csökkentették, de az ígéretes projekteket továbbra is támogatja a csoport - fogalmazott Hommen.

A többletbevételből juthat az állami cégeknek is

Az eddig ismert lépések ismeretében nem kizárt, hogy a GDP 1,6 százaléka lehet a költségvetés jövő évi hiánya a megcélzott 3 százalék alatti cél helyett - mondta a Napinak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az szja-módosítások 308 milliárd forintot vesznek el a büdzséből, amit már eleve kompenzál a 200 milliárd forintos bankadó, a 160 milliárdos válságadó, valamint a cigaretta magasabb jövedéki adójából érkező 30 milliárd forint. Mindezeket növeli a magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztéséből származó 342 milliárd forint - tette hozzá a szakértő. Az egyszeri tételekről viszont még nincsenek információink - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A közlekedési cégek adósságkonszolidációja, a kórházaknak juttatandó támogatások, illetve az önkormányzati szektor többletigényeiről egyelőre nem tudni sok mindent, így elképzelhető, hogy a többletbevételekből próbálja a kormány e tételeket fedezni.

Tarthatja az imponáló tempót a hazai ipar

Rég nem látott bővülést mutatott a hazai ipar augusztusban: a kibocsátás 17,6 százalékkal nőtt éves alapon és a havi összevetésben is komolyan, 2,2 százalékkal emelkedett az ipar kibocsátása - közölte tegnap a KSH, megerősítve az előzetes adatokat. Ebben ráadásul nemcsak a bázishatás játszik szerepet: a tavaly augusztusi adat ugyan kifejezetten rossz volt - 19,7 százalékkal csökkent akkor a termelés -, de az előző hónapokhoz képest megnövekedett kereslet komoly támaszt adott a magyar iparnak. A termelés fő motorját továbbra is az exportra termelő vállalatok adják: csak augusztusban 22,3 százalékkal emelkedett a kivitel, aminek több mint felét a számítógép, elektronikai cikkek, valamint a járműgyártás alágazat adta. Ezzel párhuzamosan a belföldi értékesítések is nőttek, augusztusban 5,4 százalékkal - ugyanakkor az első nyolc hónapot tekintve továbbra is közel 3 százalékos a visszaesés. Ennek magyarázata, hogy ugyan a kivitelre termelő vállalkozások beszállítói egyre jobban kihasználják a kapacitásaikat, de ez nem tudja kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését.

Árthat és használhat is a kormány csodaszere

Erősen megoszlanak az elemzői vélemények a tekintetben, hogy miként hat majd a magyar gazdaság növekedésére a válságadók kivetése. A kiskereskedelmi szektorban a lakossági kereslet a legfontosabb tényező, ezért akkor számítana az extra adó, ha ezt áthárítanák - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője -, amire az erős verseny miatt nincs komoly esély. A távközlési szektor jövedelmezősége miatt olyan iparágnak számít, ahonnan "van mit elvenni" - fogalmazott Suppan, itt egyes beruházások megvalósulása - mint például a szélessávú mobilhálózat - kerülhet veszélybe. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint viszont ebben a szektorban elhanyagolható hatása lehet az adónak, mert az előbbi beruházásokat uniós előírások szabályozzák - persze kiskapukat itt is lehet találni. Az előbbiekhez hasonlóan az energiaszektor esetén sem számolnak a növekedést visszavető hatással az elemzők.

Magyarország a franciák szintjén áll

Az erősen átpolitizálódott államapparátus, a ciklikus költségvetési politika, a közintézmények iránti bizalomhiány - ezek a legfőbb okai hazánk 2000-es évek elején megindult leszakadásának. A Tárki által kiadott Társadalmi Riport kötet azonban nem győzi hangsúlyozni: a társadalom piacgazdaságba vetett hite gyenge lábakon áll, ez pedig remek táptalajt biztosít a jóléti politikának és az állami újraelosztásnak.

Nem akarnak távozni a külföldi bankok

A Magyar Nemzeti Banknak nincs arról tudomása, hogy bármelyik pénzintézet távozna az országból a bankadó miatt - mondta tegnap Király Júlia, az MNB alelnöke. A Népszava arról írt tegnap - az érintett bankok és források megnevezése nélkül -, hogy három bank a különadó miatt a távozásról döntött. Az Erste nem lát olyan körülményeket, amelyek miatt bezárná magyarországi üzletágát - mondta Andreas Treichl, a hitelintézet ügyvezető igazgatója a Financial Timesnak. A Raiffeisen Bank elkötelezett Magyarország irányában és nem szándékozik távozni az országból - közölte a bank szóvivője, Peter Klopf. A CIB anyavállalatának, az Intesának stratégiai érdekeltsége Magyarország és hosszú távon gondolkozik. A KBC, a K&H anyavállalata is egy olyan piacnak tekinti Magyarországot, ahol hosszabb távon jelen akarnak lenni - mondta a Bloomberg kérdésére a brüsszeli bank szóvivője.

A nyugdíjasok rosszabbul járnak

A "nyugdíjas-infláció" szeptemberben 4 százalékos lett és immár harmadik hónapja haladja meg a teljes fogyasztói árindexet, holott az első félévben átlagosan egy százalékponttal maradt el attól. A nyugdíjasok fogyasztási szokásait hitelesebben reprezentáló index eltérő súlyozással veszi figyelembe az egyes termékcsoportokat. Az élelmiszerek nagyobb arányban jelennek meg: ez a csoport rendszeresen olcsóbbá válik ebben az időszakban szezonális okok miatt, ám a globális gabonaár-emelkedés most jobban sújtja a nyugdíjas korosztályt. A tartós cikkeknél fordítva van: itt már több hónapja defláció, illetve stagnálás uralkodik, ám a nyugdíjas-inflációban ennek kisebb a súlya. A szolgáltatásokról hasonló mondható el, mint a tartós cikkekről. A következő három hónapban nem várható lényegi változás a fogyasztói árindexben, így a nyugdíjas-inflációban sem. Januárban kiesik a bázisból a jövedéki adó, emiatt eshet a pénzromlás üteme, de ez kevésbé érinti a nyugdíjasokat, mivel az ide tartozó termékek - szeszes italok, dohányáruk, üzemanyagok - kisebb arányt képviselnek a fogyasztásukban, ami megint csak tágíthatja a két index közötti rést. Az energiahordozók világpiaci drágulása viszont tompítva jelentkezik hazánkban, és vélhetően a kormány is nagyobb kontroll alatt akarja ezt tartani, ami a rezsiköltségek nagyobb hányada miatt kedvezően befolyásolhatja a nyugdíjas-infláció alakulását.

Nem fenyeget komoly inflációs nyomás

Minimálisan, egytized százalékponttal emelkedett a szeptemberi infláció az augusztusi adathoz képest, 3,8 százalék lett az elmúlt hónapban. A Napi-konszenzus változatlan ütemű pénzromlással számolt. Havi alapon egytized százalékos mínuszt regisztrált a KSH. Az élelmiszerek olcsóbbak lettek egyetlen hónap alatt, ám a csökkenés kisebbnek bizonyult a sokéves átlagnál mind a havi, mind az éves indexeknél. Ez azt jelenti, hogy a szeptemberi adatban már látszik a globális gabonaár-növekedés hatása, de csak nyomottan - mondta lapunknak Samu János, a Concorde elemzője. Egyelőre nem igazolódtak azok a félelmek, hogy a nyers élelmiszerek drágulása komolyan begyűrűzik a fogyasztói árindexbe, ám a következő hónapokban megvan az esély erre, de csak tompítva, hiszen a kereslet továbbra is gyenge - tette hozzá a szakértő. Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője is az élelmiszerekre hívta fel a figyelmet mint a következő hónapok egyedüli kockázati tényezőjére. A feldolgozott élelmiszerek együttesen stagnáltak éves alapon, a nyers termékeknél viszont közel 18 százalékos drágulás volt tapasztalható. Ez arra enged következtetni, hogy a következő hónapokban drágulhatnak a feldolgozott élelmiszerek - véli a szakértő.

Az élelmiszereknél várható drágulás

Nem várnak komoly változást a szeptemberi inflációs adatban a lapunk által megkérdezett szakértők, ezért véleményük szerint - augusztussal megegyezően - a szeptemberi fogyasztói árindex 3,7 százalék lehet - a statisztikát kedden publikálja a KSH.