A növekedés mozgathatja a forintot a jövőben?
A növekedés mozgathatja a forintot a jövőben?
Vitákkal terhelt a 2011-es EU-büdzsé
Komoly viták elé néz az Európai Unió a jövő évi költségvetés kialakítása során, hiszen jelentős ellentétek húzódnak meg a döntéshozó intézmények között. Ha nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor a 2010-es költségvetést kell alkalmazni, ez viszont komoly arculcsapásként érné az uniót: a 2011-es költségvetés az első, amely a lisszaboni szerződés jegyében születik.
Az új adórendszer segíti a növekedést
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) örömmel fogadta a kormány növekedéspárti hozzáállását - mondta Kovács Árpád, az MKT elnöke, az Állami Számvevőszék korábbi vezetője az IBM-mel közösen szervezett előadás-sorozatot bemutató sajtóeseményen. A különadók nem a valóságtól elrugaszkodott terhek, Európában korántsem ismeretlen ez a fogalom. Ezek helyes intézkedések, az államháztartás jelenlegi állapotának ismeretében - tette hozzá. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban Kovács Árpád szerint tény, hogy nem működtek jól ezek a kasszák az elmúlt években. Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország megbízott vezérigazgatója szerint is segítik az új adószabályok a versenyképességet, és az IBM üdvözli a munkát sújtó terhek csökkentését. A válságadókkal kapcsolatban Pongrácz szerint a költségvetési egyensúly tartása jelenleg fontosabb, mint az adók kiszámíthatatlansága. Az IBM nem tartozik a különadó fizetésére kötelezett vállalkozások körébe.
Több pénz jut régiós felzárkóztatásra
Az uniós költségvetés alapjait a 2007-2013-as pénzügyi tervezési időszak határozza meg: a többéves keret megszabja a kiadások felső korlátját, de az éves költségvetések pontos összege évenként alku tárgyát képezi. Összességében valamennyi évben az EU polgárai nevében a bruttó nemzeti jövedelmének 1 százalékát költi el, ami uniós polgáronként 235 eurót jelent.
Kovács Árpád: a válságadó nem újdonság
A magyar gazdaság versenyképességének és növekedési potenciáljának fejlesztése szempontjából jók a kormány adóintézkedései - véli Kovács Árpád, az MKT elnöke. A különadó intézménye pedig már régóta ismert fogalom Európában, a jelenlegi költségvetési helyzet miatt erre szükség van.
A változó piaci igények segítik a digitális nyomtatás terjedését
A korábbi dinamikus növekedést ugyan visszavetette a válság a digitális papírok piacán, de idén már 15-20 százalékkal növekedhetnek az eladások, annak ellenére, hogy vélhetően nem növekszik az üzembe helyezett digitális nyomdai gépek száma.
A második Orbán-csomag nem elég a kamatcsökkentéshez
A második Orbán-csomag sem változtatott a piaci elemzők véleményén: a jegybank továbbra is a kamat tartása mellett voksolhat hétfőn. Ahhoz, hogy komolyabb fordulatot vegyen a monetáris politika, mindenképp szükség volna a büdzsé kiadási oldalának reformjára.
A kiadási oldal reformján múlhat a kamatpálya
A második Orbán-csomag sem változtatott a piaci elemzők véleményén: a jegybank továbbra is a kamat tartása mellett voksolhat hétfőn. Ahhoz, hogy komolyabb fordulatot vegyen a monetáris politika, mindenképp szükség volna a büdzsé kiadási oldalának reformjára.
Éves mélyponton az eurózóna menedzser indexe
A várakozásokhoz és az elmúlt hónapokhoz képest is rosszabbul alakult az eurózóna beszerzési menedzser indexe.
Még nem látnak tisztán a piacok
A nemzetközi pénzpiacokon a magán-nyugdíjpénztári terveket első olvasatra jó hírnek könyvelték el, hiszen ez jelentős forráshoz juttatja a költségvetést - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A második reakciók azonban a bizonytalanságról szóltak, a piacok nem tudják, hogy ezzel az intézkedéssel tulajdonképpen mi a kormány célja. Ugyan a nemzetközi bizonytalanság is közrejátszik, de kétségtelen, hogy a forint a napokban volatilisen viselkedett. A közeljövőben - amennyiben a kormány nem teríti ki lapjait az intézkedéssel kapcsolatban - elfogyhat a befektetők türelme, ám ekkor is alapvetően a globális hangulat lesz a meghatározó. Segítene a befektetők hangulatán, ha a kormány előhozakodna a kiadási oldal lefaragásának konkrét módjával, ami már számokat is tartalmazna. Ez mérsékelné a cds-felárakat, valamint a hitelminősítők is levennék Magyarországot a felülvizsgálati listáról - tette hozzá Suppan. Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője szerint a külföldi befektetőket nem érdekli különösebben a nyugdíjrendszer módosítása, annyira nem "szofisztikáltak", ami viszont fontos számukra, az az, hogy a lépéssel tartható a hiány. Felmerül viszont a kérdés, hogy az intézkedések kifutásával, 2013-tól miképp kerül fenntartható pályára a költségvetés.