Az eddig ismert lépések ismeretében nem kizárt, hogy a GDP 1,6 százaléka lehet a költségvetés jövő évi hiánya a megcélzott 3 százalék alatti cél helyett - mondta a Napinak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az szja-módosítások 308 milliárd forintot vesznek el a büdzséből, amit már eleve kompenzál a 200 milliárd forintos bankadó, a 160 milliárdos válságadó, valamint a cigaretta magasabb jövedéki adójából érkező 30 milliárd forint. Mindezeket növeli a magán-nyugdíjpénztári átutalások felfüggesztéséből származó 342 milliárd forint - tette hozzá a szakértő. Az egyszeri tételekről viszont még nincsenek információink - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A közlekedési cégek adósságkonszolidációja, a kórházaknak juttatandó támogatások, illetve az önkormányzati szektor többletigényeiről egyelőre nem tudni sok mindent, így elképzelhető, hogy a többletbevételekből próbálja a kormány e tételeket fedezni.
Az adómódosítások főként a tehetősebb rétegeket segítik, amelyek azonban a többletjövedelmeket kisebb arányban fordítják fogyasztásra, mint azt az alacsonyabb jövedelműek tennék. E megállapítással egyetértenek a szakértők, ám a képet több más tényező árnyalja. Egyrészt a tervezett változás segíti a megtakarításokat, amire komoly szüksége van az országnak, másrészt politikai szempontból ez hozzájárul a középréteg támogatásához, miközben csökkenti az adóelkerülést. Forián Szabó szerint a fogyasztásnövekedés szektoronként másképpen jelentkezik: a tehetősebbeknél nagyobb súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek, valamint a piaci szolgáltatások profitálhatnak ebből. A nemzetközi irodalom és tapasztalatok alapján a tehetősebb rétegeknél nem jellemző, hogy az adókiengedés hatása komoly mértékben emelné a fogyasztást - véli Samu János, a Concorde elemzője. Ráadásul egy ilyen élénkítés inkább a zárt gazdaságoknál vezet eredményre, ezért a szakértő nem számol azzal, hogy az új adórendszernek tartós gazdaságélénkítő hatása lenne.
A válságadók inflációs hatásánál a fő kérdés, hogy miként képesek áthárítani a vállalatok a terheket a fogyasztókra. Forián Szabó szerint lesz árfelhajtó hatása az adóknak, kérdés, hogy a gyenge kereslet mennyire tudja ezt hárítani. Az energiaáraknál jelenleg még él az ármoratórium, de a közszolgáltatói szerződések újratárgyalásánál a cégek érvelhetnek a költségalapú árképzéssel, így elmaradhatnak az árcsökkentések. Samu szerint leginkább a távközlési szektor felől érkezhet inflációs nyomás, a kiskerláncoknál a korlátozott árképzés miatt mérsékelve jelentkezhetnek a terhek. Összességében az áremelések fele jelentkezhet a fogyasztói árindexben. Suppan szerint ugyanakkor elhanyagolható inflációs hatása lesz az adóknak: az energiaáraknál a hatósági szabályozás, a távközlési szektornál pedig az uniós előírások, valamint az eleve magas árak szabnak gátat az áremelésnek. A kiskereskedelemben a külföldi tulajdonú láncokat sújtják inkább az adók, e vállalatok pedig vélhetően a beszállítókkal akarják majd "lenyeletni" a többletterheket.
