A "nyugdíjas-infláció" szeptemberben 4 százalékos lett és immár harmadik hónapja haladja meg a teljes fogyasztói árindexet, holott az első félévben átlagosan egy százalékponttal maradt el attól. A nyugdíjasok fogyasztási szokásait hitelesebben reprezentáló index eltérő súlyozással veszi figyelembe az egyes termékcsoportokat. Az élelmiszerek nagyobb arányban jelennek meg: ez a csoport rendszeresen olcsóbbá válik ebben az időszakban szezonális okok miatt, ám a globális gabonaár-emelkedés most jobban sújtja a nyugdíjas korosztályt. A tartós cikkeknél fordítva van: itt már több hónapja defláció, illetve stagnálás uralkodik, ám a nyugdíjas-inflációban ennek kisebb a súlya. A szolgáltatásokról hasonló mondható el, mint a tartós cikkekről. A következő három hónapban nem várható lényegi változás a fogyasztói árindexben, így a nyugdíjas-inflációban sem. Januárban kiesik a bázisból a jövedéki adó, emiatt eshet a pénzromlás üteme, de ez kevésbé érinti a nyugdíjasokat, mivel az ide tartozó termékek - szeszes italok, dohányáruk, üzemanyagok - kisebb arányt képviselnek a fogyasztásukban, ami megint csak tágíthatja a két index közötti rést. Az energiahordozók világpiaci drágulása viszont tompítva jelentkezik hazánkban, és vélhetően a kormány is nagyobb kontroll alatt akarja ezt tartani, ami a rezsiköltségek nagyobb hányada miatt kedvezően befolyásolhatja a nyugdíjas-infláció alakulását.
Ádám János