Erősen megoszlanak az elemzői vélemények a tekintetben, hogy miként hat majd a magyar gazdaság növekedésére a válságadók kivetése. A kiskereskedelmi szektorban a lakossági kereslet a legfontosabb tényező, ezért akkor számítana az extra adó, ha ezt áthárítanák - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője -, amire az erős verseny miatt nincs komoly esély. A távközlési szektor jövedelmezősége miatt olyan iparágnak számít, ahonnan "van mit elvenni" - fogalmazott Suppan, itt egyes beruházások megvalósulása - mint például a szélessávú mobilhálózat - kerülhet veszélybe. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint viszont ebben a szektorban elhanyagolható hatása lehet az adónak, mert az előbbi beruházásokat uniós előírások szabályozzák - persze kiskapukat itt is lehet találni. Az előbbiekhez hasonlóan az energiaszektor esetén sem számolnak a növekedést visszavető hatással az elemzők.
A növekedésre akár pozitív hatással is lehet a válságadók kivetése - véli Barcza György, a K&H elemzője. Ha ugyanis az így nyert mozgásteret arra használja fel a kormány, hogy a lakossági terheket megvágja, akkor a megnövekedett vásárlóerő profitabilisabbá teheti az üzletvitelt - kérdés, ez mennyire tudja kompenzálni a kiesést az érintett vállalatok számára. Mindezeken felül az alacsony kapacitáskihasználtság és a beruházások jelenlegi kifejezetten alacsony szintje miatt nincsenek olyan beruházások, amik a különadók nyomán elmaradnának - állítja a K&H szakértője.
A célzott különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetők, ezeknek a bevezetés évében való teljes mértékű alkalmazása könnyen alkotmányellenes lehet - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. A magánnyugdíjpénztárakat érintő döntéseket is figyelembe véve, ha az Alkotmánybíróság vagy az EU intézményei a költségvetés készítésekor feltételezettől eltérő döntéseket hoznának, akkor a jövő évi büdzsét a végrehajtás során súlyos, kiigazító intézkedéseket követelő csapások érhetik. A GKI szerint az átmenetinek szánt adóintézkedések talán legnagyobb problémája, hogy könnyű bevezetni őket, de később, főleg ebben a nagyságrendben, nagyon nehéz a kivezetésük.
A külföldi visszhangokban felerősödtek a strukturális intézkedéseket hiányoló vélemények. A hatalmas parlamenti és önkormányzati győzelmet arató Orbán Viktor kormánya kitér az elől a lehetőség elől, hogy valódi, hosszú távra szóló reformokat hajtson végre - figyelmeztetett a Bloombergnek nyilatkozva a londoni Capital Economics elemzője. Az UniCredit bécsi feltörekvő piaci szakértője szerint az emberek így is megérzik majd az intézkedések hatását, igaz, nem olyan gyorsan, mint egy áfaemelését.
A magyar államadósság törlesztéskockázati megítélése tegnap először tovább javult, a CMA DataVision adatszolgáltató szerint az erre köthető határidős piaci biztosítási ügyletek (cds) árazása napközben 248 bázispont környékén mozgott a 258,2 bázispontos előző esti zárás után. Estére azonban fordult a kocka - számolt be az MTI Eco - , az árfolyam elszaladt 266-268 bázispontig, miután egyre több borúlátó vélemény fogalmazódott meg az adóintézkedésekkel kapcsolatban. A jövő évi hiánycél még meglehet - vélik szakértők - , de a 20120-es büdzsével már gondok lehetnek kiadásoldali lépések nélkül. A magyar cds-árfolyam szeptember elején még a 370 bázisponthoz járt közel.
