Keresés

Mindenkit sürget a technológiaváltás kényszere

A környezetbarát technológiák alkalmazása mára minden vállalkozás számára alapvető szükséglet, ugyanakkor éles különbség mutatkozik az egyes ágazatokban tevékenykedő cégek lehetőségei között. A markáns különbségek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett lépéseknél is megmutatkoznak.

A+ minősítésű fenntarthatósági jelentés

A Magyar Telekom fenntarthatósági jelentése Magyarországon elsőként kapta meg a legmagasabb minősítést (A+), amely a Global Reporting Initiatives harmadik generációs irányelveinek (GRI G3) való teljes megfelelést jelenti. A nemzetközi irányelveknek való minél magasabb fokú megfelelés biztosítja, hogy a vállalati tevékenységek minél átláthatóbbak és egymással összehasonlíthatók legyenek. Az átláthatóság révén a vállalat ismert, mindenki által elfogadott tagja lehet a közösségnek, amelyben működik. A vállalat fenntarthatósági jelentését idén is a KÖVET, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület nonprofit szervezet auditálta. A jelentés emellett a Közép-európai Vállalatok Környezeti Jelentés Díjának 2. helyezettje lett. A Zöld Béka-díjként ismert kitüntetést azok a közép-európai vállalatok kapják, amelyek az adott év legjobb környezeti vagy fenntarthatósági jelentését készítik el. Az elismerést a Deloitte hívta életre 2001-ben. A Magyar Telekom azért ad ki évente fenntarthatósági jelentést, hogy bemutassa környezeti, társadalmi és gazdasági kezdeményezéseit és eredményeit. Az idén kiadott jelentés a 2005-2008-as fenntarthatósági stratégia sikeres lezárásáról tesz tanúbizonyságot: teljesült a stratégia fő célkitűzése, hogy a Magyar Telekom érjen el vezető fenntarthatósági pozíciót Közép-Európában. A jelentés - követve a stratégia fő irányait - három részre tagolódik. Az első részben arról olvashatunk, hogy hogyan jelenik meg a fenntarthatóság a vállalat működési folyamataiban. A középső rész arról szól, hogy milyen erőfeszítéseket tesz a Magyar Telekom a működéséből származó negatív környezeti és társadalmi hatások csökkentése érdekében. A harmadik rész az infokommunikációs termékekben és szolgáltatásokban rejlő fenntarthatósági előnyök hasznosítására koncentrál. A vállalat érdekelt felei (ügyfelek, alkalmazottak, részvényesek, beszállítók, civil szervezetek, kormányzat, egyetemek stb.) számára egyre fontosabb igényként jelentkezik a fenntarthatósági teljesítmény felmutatása, hiszen kíváncsiak arra, hogyan érinti őket a vállalat működése, és az hogyan járul hozzá a fenntartható fejlődéshez. A Magyar Telekom ugyanakkor a fenntarthatosag@telekom.hu e-mail-címen is várja az érdekeltek véleményét, elvárásait.

A KEOP-kiírások döntő többsége jövőre is folytatódik

A Környezet és energia operatív program (KEOP) keretében 2009-2010-ben mintegy 610 milliárd forintra lehet majd pályázni, a hét prioritás közül a legnagyobb összeg, több mint 316 milliárd forint továbbra is az Egészséges, tiszta települések címet viselő prioritásra juthat - tudta meg lapunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) fejlesztési igazgatóságától. Ide tartoznak a hulladékgazdálkodási, a települési szennyvízkezelési, valamint az ivóvízminőség-javítási fejlesztések. A KEOP következő kétéves akciótervének társadalmi egyeztetése és véglegesítése (a többi akciótervhez hasonlóan) november végével lezárult; az akciótervek a tárcaközi egyeztetés után várhatóan 2008. december 17-én kerülnek a kormány elé. A jelenleg is tartó egyeztetésekre hivatkozva a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) még nem tudta lapunknak megmondani, hogy a gazdasági, pénzügyi válság nyomán tervezett forrásátcsoportosítások az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) programjai között a gazdaságfejlesztés javára milyen mértékben érinthetik a KEOP-ot. Az azonban bizonyos, hogy az ÚMFT többi pályázati konstrukciójához hasonlóan a KEOP-kiírások esetében is egyszerűsítéseket tervez a szervezet - közölte az NFÜ kommunikációs főosztálya. E szerint csökkentik a pályázatok adminisztratív kellékeit, egyszerűsítik a szükséges dokumentumok kitöltését és kedvezőbb helyzetbe hozzák a kedvezményezetteket a végrehajtás során. A végrehajthatóság és a fenntarthatóság érdekében ugyanakkor megtartanák a korábban rögzített feltételrendszert. A KEOP pályázati kiírások döntő többsége - a jelentős érdeklődés, illetve a keretek várható kimerülése miatt felfüggesztettek kivételével - 2009-ben is folytatódik. Két energetikai pályázat (a 4.1. Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból és az 5.1 Energetikai hatékonyság fokozása címmel kiírtak) esetében az érdeklődés nem volt megfelelő, ezért azokat átalakítva, a feltételeket célcsoport- és ágazatspecifikusabbá alakítva jelenteti meg az NFÜ 2009-ben. Az akcióterv alapján jövőre új kiírásként megjelenik - a Vizeink jó kezelése prioritás keretében - a 2.1.3 Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése című konstrukció 4,8 milliárd forint keretösszeggel. Új konstrukció lesz a 2.4.0 pályázat B komponense is, amelyen a települési szilárdhulladék-lerakók kármentesítésére lehet támogatást igényelni 3,8 milliárd forint keretösszeggel. A Természeti értékeink jó kezelése című prioritás keretében a 3.2.0 konstrukciót az élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztésére írják ki jövőre 1,78 milliárd forintos kerettel. A KEOP különböző prioritás tengelyeinek megfelelően a pályázók köre is eltérő, a beruházások jelentőségéből és nagyságrendjéből fakadóan a legtöbb aspiráció a költségvetési szektorból (köztük önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, központi költségvetési szervek és intézményei) érkezik - tájékoztatott a KvVM fejlesztési igazgatósága. A megújuló energia és energiahatékonyság, továbbá a fenntartható életmód és fogyasztás területén számítanak a kis- és középvállalkozások jelentkezésére is. Akadnak olyan területek, mint például a települések tisztaságát és a lakók egészségének megőrzését, a fenntartható életmód kialakítását szolgáló tevékenységek csoportja, ahol civil szervezetek és egyházak kérnek támogatást terveik megvalósításához. A 2007-08-as pályázati időszakban a szennyvízkezelési feladatokra, az állami és önkormányzati árvízvédelmi beruházásokra, majd a települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációjára kiírt konstrukciók voltak a legnépszerűbbek. A szennyvízelvezetés és -tisztítás alapvetően az önkormányzati szektor számára tekinthető a legnépszerűbb kiírásnak (képünkön az új, soproni szennyvíztisztító telep). Az elmúlt bő egy évben (amióta a pályázati felhívás megjelent az NFÜ honlapján) több mint háromszáz pályázat érkezett be a közreműködő szervezethez (KSZ). A ténylegesen megítélt támogatás több mint 36 milliárd forint, míg a pályázati eljárás második fordulójára várható pályázatok által indikatívan lekötött összeg közelíti a 340 milliárdot. Az árvízvédelmi beruházásokat két konstrukció is céljaként jelöli meg, amelyek alapvetően a pályázók körében térnek el egymástól. Az elmúlt egy évben az állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztésekre mintegy harminc, míg az önkormányzatiakra húsz pályázat érkezett a KSZ-hez. Eddig összesen több mint 40 milliárd forint támogatást ítéltek meg, a pályázat második fordulójára várható pályázatok által lekötött összeg pedig 130 milliárd forintot tesz ki. A hulladéklerakók rekultivációjára eddig ötven pályázat érkezett, amelyből huszonhetet támogattak. A konstrukció sikeres, hiszen az elsőfordulós lekötéseket figyelembe véve a pályázati keret kimerült, erre jelenleg nem lehet pályázni. Az előkészítésre hozzávetőleg kétmilliárd forintot hagyott jóvá az IH.

A Ringier közzétette első csr-jelentését

A svájci médiacégek közül elsőként a Ringier tette közzé a Global Reporting Initiatives irányelvein alapuló társadalmi felelősségvállalásról szóló jelentését. Ebben a Ringier részletes tájékoztatást ad a cég környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági területen végzett tevékenységéről. A Ringier társadalmi felelősségvállalásról szóló idei jelentése az 1992-ben elkezdett hagyományt követi, a cég ugyanis ekkor tette közzé Svájcban az első környezetvédelmi jelentését. A mostani átfogó csr-jelentés az első, amely az egész Ringier-csoport tevékenységét felöleli és az egyébként itthon is meghonosított Global Reporting Initiatives (GRI) irányelvei alapján készült. A jelentés elkészítésével a Ringier felelősségvállalásáról és elkötelezettségéről tesz tanúbizonyságot a környezetvédelem, a szociális és a gazdasági ügyek terén, és egyben jelzi, hogy a cég a jövőben is tenni kíván azért, hogy a nemzetközi elvárásoknak megfelelően szolgálja a fenntarthatóság követelményét. A jelentésben szereplő adatokat a teljes csoporton belül gyűjtötték össze, ebben minden olyan ország és leányvállalat szerepel, amelyben a Ringier legalább 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. A felmérés azt mutatja, hogy a cég ezen a területen helyesen és hatékonyan tevékenykedik. A Ringier számos országban a helyi előírásokban rögzített elvárásokat meghaladó szinten végzi ez irányú tevékenységét. Ugyanakkor az összegzés arra is jó volt, hogy a Ringier számos helyen azonosított olyan feladatokat, amelyeknél cselekvésre van szükség, ez a jelentésben célkitűzésként is szerepel. Így például a csoport tovább kívánja csökkenteni energiafogyasztását és növelni szeretné az újrahasznosított anyagok arányát papírfelhasználásához. A Ringier már most is az FSC- vagy PEFC-tanúsítvánnyal rendelkező, fenntartható erdőgazdálkodásból származó papír felhasználását ösztönzi. A Ringier csr-jelentése a cégcsoport internetes oldalán is elérhető a www.ringier.com/csr címen. A tervek szerint a következő csr-jelentés 2011-ben jelenik meg, ebben szerepelnek majd a társadalmi felelősségvállalására irányuló új stratégia azon elemei és programjai, amelyet most dolgoznak ki.

"Nincs kényszerítő erő, amely kizökkentene minket a rendetlenségből"

Kiszámíthatóságot, morális megtisztulást és együttműködést szorgalmaz a brit kereskedelmi kamara elnöki tisztét háromszor betöltő Varga István, a Shell Hungary Zrt. vezérigazgatója, akit a közelmúltban a brit-magyar kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkájáért brit birodalmi érdemrenddel (Order of the British Empire - OBE) jutalmaztak.

"Az egyéni szerepvállaláson múlik minden"

- Manapság divatossá vált a felelősségvállalás és a fenntarthatóság emlegetése, miközben e fogalmakat időnként lényegi tartalom nélküli látványakciókra alkalmazzák. Hogyan viszonyulnak önök a fenntarthatósághoz? - Erre jó kifejezés a creating shared value, azaz a "közös értékek teremtése". A Nestlé fejlődését a természet, a környezet értékeinek minél jobb megóvásával, illetve a társadalomra tekintettel kell elérni, e szemléletnek át kell hatnia a vállalatvezetést, és be kell épülnie a vállalati célokba, hogy mérhető eredmények szülessenek. - Milyen konkrét erőfeszítéseket tettek a fenntarthatóság érdekében? - Ez komplex terület, amely egyszerre fogja át a termelést, a csomagolást, az irodai működést és a logisztika témakörét. A Nestlénél a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál a termeléshez kapcsolódik, ezért erre fokozott figyelmet fordítunk. Az élelmiszerek előállítása során kiemelt cél a minél több energia megtakarítása, a vízfelhasználás visszafogása, valamint a keletkező hulladék minimalizálása. E téren a Nestlénél jellemző a legjobb gyakorlat meghonosítása, vagyis az egyes országokban már bevált technológiák és munkamódszerek elterjesztése. - Milyen eredményeket értek el az elmúlt időszakban? - A 2008-as esztendőben - időarányosan összevetve az elmúlt évvel - a szerencsi gyárban sikerült a tonnánkénti termékre jutó vízfelhasználást - a tavalyi húszszázalékos csökkentést követően - további 25 százalékkal lefaragni. Mindezt az esővíz gyűjtésével, a kondenzvíz újrafelhasználásával és csatornaberuházással sikerült megoldani. Ehhez kapcsolódik, hogy fokozatosan csökkentjük a büki és kékkúti üzemeink vízfogyasztását is, továbbá a Szerencsen működő egységünk energiafelhasználását a tavalyi értékhez képest tonnánként 15 százalékkal sikerült lefaragnunk. - Vannak-e kézzelfogható eredmények a hulladékkezelésben? - A szelektív gyűjtésen túl a termékekhez felhasznált csomagolóanyagok mennyiségét is igyekszünk évről évre csökkenteni az előre kitűzött célok alapján. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy idén Szerencsen 25 százalékkal jutott kevesebb hulladék egy tonna termékre, a diósgyőri gyárban pedig 30 százalékos javulást sikerült elérnünk. Mindez nagyrészt annak köszönhető, hogy támogatjuk a lehető legalacsonyabb tömegű és térfogatú anyagok használatát. - Hogyan teszik ebben elkötelezetté a munkatársakat? - A termelőegységek vezetőinek felelősségén túl a hulladékok visszaszorítása szélesebb körű vállalati ügy: meggyőződésünk, hogy az egyéni szerepvállaláson múlik minden. Ezért egyénileg is ösztönözzük a takarékosságot. Sőt minden munkatársunk és szerződéses partnerünk részére folyamatosan biztosítunk környezetvédelmi tréninget, illetve vizuális anyagok hívják fel a figyelmet a tudatos szelektálásra és a felesleges "hulladékgyártás" elkerülésére. Az is fontos tényező, hogy a rendezett környezet pozitívan befolyásolja mindenki hangulatát és teljesítményét. - Milyen további lépéseket terveznek a Nestlénél? - Növekvő energiaárak mellett kell versenyképesnek maradnunk. Az energiafüggetlenség vonzó tényező, ám míg Magyarország a régióban előkelő helyen áll a megújuló energiaforrások terén, addig ezek egyelőre kevéssé kiaknázottak. - Megvannak önöknél ehhez az adottságok? - Telephelyeinken, különösen Bükön, Szerencsen és Diósgyőrben vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyek az adott régióban hatékonyak lehetnek. Az eddigi eredmények optimizmusra adnak okot, és ez különösen örömteli annak fényében, hogy a megújuló energiaforrások révén egyszerre valósul meg a környezet védelme, és a fenntarthatósággal összhangban növelhető a versenyképesség is.

Szlogenből piaci kényszerré vált a fenntarthatóság

Nincs más út, mint a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése az ingatlanfejlesztéseknél - ez volt csaknem egyöntetűen az előadók véleménye a Napi Gazdaság fenntartható fejlődésről rendezett konferenciáján.

Pánikhelyzetben nem lehet hosszú távú döntéseket hozni

Ha egy projekt megáll a lábán, akkor lesz hozzá finanszírozás - vallja Illy Péter, az északi városközpont projektgazdája. Az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett városközpont megvalósulását nem fenyegeti a pénzügyi válság, az irodaboom "áldásos" hatását pedig az időzítéssel tudják kivédeni.

A Wing a fenntarthatóságra is koncentrál

Szakértők szerint hosszabb távon csak azoknak az ingatlanfejlesztéseknek van jövője, amelyek mind az építészeti minőség, mind a környezettudatosság terén kiemelkednek az átlagból.