A Környezet és energia operatív program (KEOP) keretében 2009-2010-ben mintegy 610 milliárd forintra lehet majd pályázni, a hét prioritás közül a legnagyobb összeg, több mint 316 milliárd forint továbbra is az Egészséges, tiszta települések címet viselő prioritásra juthat - tudta meg lapunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) fejlesztési igazgatóságától. Ide tartoznak a hulladékgazdálkodási, a települési szennyvízkezelési, valamint az ivóvízminőség-javítási fejlesztések. A KEOP következő kétéves akciótervének társadalmi egyeztetése és véglegesítése (a többi akciótervhez hasonlóan) november végével lezárult; az akciótervek a tárcaközi egyeztetés után várhatóan 2008. december 17-én kerülnek a kormány elé.
A jelenleg is tartó egyeztetésekre hivatkozva a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) még nem tudta lapunknak megmondani, hogy a gazdasági, pénzügyi válság nyomán tervezett forrásátcsoportosítások az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) programjai között a gazdaságfejlesztés javára milyen mértékben érinthetik a KEOP-ot. Az azonban bizonyos, hogy az ÚMFT többi pályázati konstrukciójához hasonlóan a KEOP-kiírások esetében is egyszerűsítéseket tervez a szervezet - közölte az NFÜ kommunikációs főosztálya. E szerint csökkentik a pályázatok adminisztratív kellékeit, egyszerűsítik a szükséges dokumentumok kitöltését és kedvezőbb helyzetbe hozzák a kedvezményezetteket a végrehajtás során. A végrehajthatóság és a fenntarthatóság érdekében ugyanakkor megtartanák a korábban rögzített feltételrendszert. A KEOP pályázati kiírások döntő többsége - a jelentős érdeklődés, illetve a keretek várható kimerülése miatt felfüggesztettek kivételével - 2009-ben is folytatódik. Két energetikai pályázat (a 4.1. Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból és az 5.1 Energetikai hatékonyság fokozása címmel kiírtak) esetében az érdeklődés nem volt megfelelő, ezért azokat átalakítva, a feltételeket célcsoport- és ágazatspecifikusabbá alakítva jelenteti meg az NFÜ 2009-ben.
Az akcióterv alapján jövőre új kiírásként megjelenik - a Vizeink jó kezelése prioritás keretében - a 2.1.3 Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése című konstrukció 4,8 milliárd forint keretösszeggel. Új konstrukció lesz a 2.4.0 pályázat B komponense is, amelyen a települési szilárdhulladék-lerakók kármentesítésére lehet támogatást igényelni 3,8 milliárd forint keretösszeggel. A Természeti értékeink jó kezelése című prioritás keretében a 3.2.0 konstrukciót az élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális fejlesztésére írják ki jövőre 1,78 milliárd forintos kerettel.
A KEOP különböző prioritás tengelyeinek megfelelően a pályázók köre is eltérő, a beruházások jelentőségéből és nagyságrendjéből fakadóan a legtöbb aspiráció a költségvetési szektorból (köztük önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, központi költségvetési szervek és intézményei) érkezik - tájékoztatott a KvVM fejlesztési igazgatósága. A megújuló energia és energiahatékonyság, továbbá a fenntartható életmód és fogyasztás területén számítanak a kis- és középvállalkozások jelentkezésére is. Akadnak olyan területek, mint például a települések tisztaságát és a lakók egészségének megőrzését, a fenntartható életmód kialakítását szolgáló tevékenységek csoportja, ahol civil szervezetek és egyházak kérnek támogatást terveik megvalósításához.
A 2007-08-as pályázati időszakban a szennyvízkezelési feladatokra, az állami és önkormányzati árvízvédelmi beruházásokra, majd a települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációjára kiírt konstrukciók voltak a legnépszerűbbek. A szennyvízelvezetés és -tisztítás alapvetően az önkormányzati szektor számára tekinthető a legnépszerűbb kiírásnak (képünkön az új, soproni szennyvíztisztító telep). Az elmúlt bő egy évben (amióta a pályázati felhívás megjelent az NFÜ honlapján) több mint háromszáz pályázat érkezett be a közreműködő szervezethez (KSZ). A ténylegesen megítélt támogatás több mint 36 milliárd forint, míg a pályázati eljárás második fordulójára várható pályázatok által indikatívan lekötött összeg közelíti a 340 milliárdot.
Az árvízvédelmi beruházásokat két konstrukció is céljaként jelöli meg, amelyek alapvetően a pályázók körében térnek el egymástól. Az elmúlt egy évben az állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztésekre mintegy harminc, míg az önkormányzatiakra húsz pályázat érkezett a KSZ-hez. Eddig összesen több mint 40 milliárd forint támogatást ítéltek meg, a pályázat második fordulójára várható pályázatok által lekötött összeg pedig 130 milliárd forintot tesz ki.
A hulladéklerakók rekultivációjára eddig ötven pályázat érkezett, amelyből huszonhetet támogattak. A konstrukció sikeres, hiszen az elsőfordulós lekötéseket figyelembe véve a pályázati keret kimerült, erre jelenleg nem lehet pályázni. Az előkészítésre hozzávetőleg kétmilliárd forintot hagyott jóvá az IH.
Domokos Erika