A fejlesztések sorsát hosszú távon meghatározó szempontok érvényesítését a finanszírozási válság sem sodorhatja el.
"Gondolkodj zölden" - ez volt az idei müncheni Expo Real üzenete - hívta fel a hallgatóság figyelmét Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatója.
A fenntartható fejlődés, az ezeket a szempontokat érvényesítő beruházások iránti fogékonyság és a fogadókészség erősítéséhez az előnyöket kommunikálni kell - hangsúlyozta Baross, kiemelve, hogy a fejlesztők számára az innováció a kérdés kulcsa. Az ingatlanfejlesztők és az építők egyelőre azzal hárítják el maguktól a felelősséget, hogy a piac nem érett még a fenntarthatóság eszméjének befogadására, nem hajlandó azokat a pluszköltségeket bevállalni, amelyek az innovatív megoldásokkal járnak.
Baross szerint azonban ez csak kifogás. Amennyiben a felhasználók tudatában lennének, milyen előnyökkel jár, ha olyan épületeket használnak, amelyek nem a környezet kizsákmányolására épülnek, akkor a piaci igény is kézzelfoghatóan növekedni kezd, és nem halasztható tovább, hogy az új projektek is ebben a szellemben fogalmazódjanak meg. A megoldás ott kezdődik, ha elhisszük, hogy a városok fejlődése milyen problémák forrása, ha látjuk, hogy ezen hogy lehet változtatni és ha megvannak hozzá az eszközeink - mutatott rá Baross.
Az ipari forradalom idején a városok valóságos halálcsapdaként működtek, ehhez képest a fejlődés óriási. De itt nem állhatunk meg, a továbblépéshez pedig a fejlesztők elkötelezettsége kell, amit viszont erősíthet az a tudat, hogy a zöldségre fittyet hányó épületek tíz év múlva már nem rúgnak labdába a piacon.
A fenntarthatóság erősödő preferálását szemléltette Takács Péter, a Tópark értékesítési igazgatója is, aki véleményét a Colliers legutóbbi felmérésének eredményeivel is alátámasztotta. A kutatás szerint az irodaválasztást meghatározó kritériumok sorrendjében az alapvető szempontok - a sorban az 1-7. - változatlansága mellett a fenntarthatóság három év alatt a 14. helyről a 8.-ra ugrott. Ilyen válságos helyzetben ez ugyan nem feltétlenül egyértelmű, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a cégek egyre jobban ragaszkodnak a munkavállalókhoz, akik közül különösen a nyolcvanas években született Y generáció növekvő elvárásokat támaszt a munkahelyi környezettel szemben.
Ezek a húszas éveikben járó munkavállalók nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi kultúrára és könnyen váltanak, ha az nem az igényeiknek megfelelő. Ettől függetlenül is a kutatások szerint a jövőben a költözések négy legfontosabb oka a növekedés, a jobb elhelyezkedés, a konszolidáció és a fenntarthatóság lesz. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az idén már a bérlők 77 százaléka beépített valamilyen fenntarthatóságot szolgáló technológiát az épületbe, ez az arány három évvel ezelőtt még csak 44 százalék volt.
A bérlők 39 százaléka már most is méri az épület szén-dioxid-kibocsátását, és 35 százalékuk közzé is teszi a fenntarthatósággal összefüggő törekvéseit. 2008-ban az épületek használóinak több mint 60 százaléka fordított figyelmet a bérlemény energiabesorolására. Az előadás a gazdaságosság oldaláról is górcső alá vette a fenntarthatóság érvényesítését, eszerint az egy dolgozóra jutó havi költség egy hagyományos épületben 200, a fenntarthatóban 240 euróra rúg, s milyen más előny lehet az, amit ilyen nagyságrendben a munkáltató a dolgozónak nyújthatna, mint az egészséges munkakörnyezet.
Beleznay Éva, Budapest főépítésze is egyértelműen arra voksolt, hogy a fenntartható fejlődés ma már nem választás kérdése, hanem megkerülhetetlen kényszerpálya, ugyanakkor ez a folyamat meglehetősen forráshiányos. A főépítész szerint a pénzügyi mellett fenntarthatósági válság is van ma, bár a városfejlesztési döntések hátterében az életminőség és a versenyképesség mellett a fenntarthatóság és a környezet egyre jobban előtérbe kerül.
A főváros jogszabály-módosításokat kezdeményezett, többek között a városrehabilitációs keret működőképességének a biztosítását, a lakástörvény és a lakástámogatási rendszer megváltoztatását. Javaslatot készítettek az adó- és illetékkedvezmények körében is - mondta a főépítész -, ezek között áfa- és illetékkedvezmények is szerepelnek, például a műemléki környezetben gazdát cserélő ingatlanok esetében. Beleznay rámutatott, a megújítási igény felkeltéséhez nemcsak támogatások szükségesek, hanem az elvonási rendszer módosítása is.
Pesszimista hangot ütött meg Hajnal István, a Biggeorge's NV Zrt. vezérigazgatója, aki úgy vélekedett, hogy a fejlesztések környezettudatosságát a fogyasztók környezettudatossága határozza meg, s ma a piac e tekintetben nem ösztönző. Nem a fenntarthatóság irányába mozdítják az ingatlanfejlesztőket a szabályozók sem.
