A választásokat követően a Legfőbb Ügyészség magához vonta az MNB-alapítványok ügyében zajló nyomozást a rendőrségtől. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész azzal indokolta a döntést, hogy egy év alatt sem történt érdemi előrelépés a több száz milliárd forintos vagyonvesztés feltárásában, és a Matolcsy György jegybankelnöksége idején feltárt visszásságok miatt gyanúsításig sem jutott az eljárás.
Az ORFK ugyanakkor a 24.hu megkeresésére azt közölte: a nyomozás összetettsége miatt rendkívül nagy mennyiségű adat feldolgozására és elemzésére volt szükség. Álláspontjuk szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a felelősöket később büntetőjogi felelősségre lehessen vonni.
A kapitányság részletesen is megindokolta a folyamat lassúságát.
A felderítés azon időszakában több mint 80 ezer adatot tartalmazó fájlt kellett összegyűjteni. Számtalan bonyolult üzleti kapcsolatot, pénzügyi tranzakciót kellett elemezni és értékelni, a feljelentéshez csatolt jelentős terjedelmű iratanyagok mellett. Ez az aprólékos és időigényes felderítői munka teszi lehetővé, hogy az eljárás során a későbbiekben látványosabb nyomozati cselekményeket lehessen végrehajtani.
Az ORFK kiemelte, hogy két szálon is elkezdtek nyomozni MNB-ügyben – az Állami Számvevőszék feljelentése alapján hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult eljárást vette át az ügyészség, az egyik szálon még mindig zajlik a nyomozás.
A rendőrség kommentárja szerint ez a vagyonkimentésekkel kapcsolatos nyomozás, amellyel összefüggésben már a választások előtt egy évvel is történtek lefoglalások, hangsúlyozta a rendőrség.
„A pénzmosás-bűncselekmény gyanújával folytatott nyomozásban, a személyi és tárgyi bizonyítékok beszerzésén túl, már 2025 áprilisától több tíz milliárd forint értékben foglaltunk le vagyonelemeket
– közölte a rendőrség a portállal.