Ma már nem csak környezetvédelmi szempontok dominálnak a technológiaváltáson gondolkodó vállalkozások döntéseinél. A zöldenergia alapú innováció ugyanis sok esetben messze hatékonyabb működést eredményez, mint a hagyományos technológia. Persze az újrahasznosítható csomagolóanyagoktól a tisztább termelési technológia alkalmazásáig nagyon sok frontot lehet nyitni a környezettudatos gazdálkodásért folytatott harcban. Az utóbbi időben azonban előtérbe került az energia-, a víz- és az alapanyag-felhasználás átalakítása, aminek egyik sarokpontja a termeléssel járó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Erre a különböző ágazatok szereplői számára eltérő lehetőségek mutatkoznak.
A környezetvédelem mellett a fenntarthatóság, valamint a környezeti és a gazdasági hasznot egyaránt hozó intézkedésekkel lehet csökkenteni a gazdálkodó szervezetek környezetterhelését - mondta Havasi Péter, a Követ Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért nevű szervezet munkatársa. Persze a különböző ágazatokban eltérő lehetőségek mutatkoznak a folyamatok ésszerűsítésére, így egyesek valószínűleg elodázzák a környezetbarát technológiára irányuló befektetéseiket - vélekedett Havasi.
A tőkeerős élelmiszer-ipari vállalkozások számára például évek óta központi kérdés a környezetbarát technológia alkalmazása. A Követ "Ablakon bedobott pénz" című pályázatán részt vevő Coca-Cola Magyarország többek között gépjárműparkjának üzemanyag-fogyasztási normáját racionalizálta.
A géppark költséghatékony üzemeltetésével 168 tonnával csökkentették a szén-dioxid-kibocsátást és 96,5 millió forintot takarítottak meg - mondta Pogány Éda, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs igazgatója. Emellett a cég 2006-ban kétmilliárd forint összegű beruházással a legkorszerűbb technológiával felszerelt kapcsolt hő- és hidegenergia előállítására alkalmas gázerőművet helyezett üzembe dunaharaszti központjában. A létesítmény hatékonysága kétszerese hagyományos társaiénak, így évente közel 18 ezer tonnával csökkent a szén-dioxid-kibocsátásuk - tette hozzá Pogány.
Hasonló intézkedéseket foganatosított a Nestlé is. Cégünk szerencsi gyárát érintő technológiai fejlesztései, valamint a gyártási folyamatok átszervezése révén 2006 óta mintegy negyven százalékkal csökkent az energiafelhasználás tonnánkénti termékre vetített értéke - mondta Suhajda Krisztina, a Nestlé Hungária Kft. kommunikációs vezetője.
Ugyanakkor az olyan nagy energiaigényű ágazatok esetében, mint a vegyipar, a cukoripar, a mészipar, továbbá a komoly likviditási gondokkal küzdő acélipar, már nem ilyen egyszerű a megoldás. Az említett ágazatok szereplőinek ugyanis óriási kihívást jelent a környezetbarát technológiára való áttérés.
Az acélipar az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságát éli át - mondta Tardy Pál, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés műszaki szaktanácsadója. Az utolsó negyedévben harminc százalékkal csökkent a termelés, ami negyven-ötven százalékkal értékelte le a termékárakat. A bevételkiesésből fakadóan a technológiaváltás finanszírozása is komoly akadályokba ütközik - tette hozzá Tardy. A legutóbbi, decemberben elfogadott európai uniós direktíva szerint az energiaigényes iparágakra speciális engedmények vonatkoznak. Ennek értelmében fokozatosan vezetik be a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó kvótákat - mondta Tardy.
Az Európai Bizottság döntése alapján ugyanis az 1990-ben meghatározott 29 millió tonna bázisértékhez képest 26,9 millió tonnára csökkent a kibocsátható szén-dioxid a 2008-2012-es időintervallumban.
A kvótacsökkentés egyfelől komoly kvótavásárlási kötelezettséget ró az ágazat szereplőire, másfelől az érintetteket a válság is szorongatja, így egyre fontosabbá válnak a fejlesztések - mondta Tardy. A kérdés csak az, hogy milyen forrásból lehet ezeket megvalósítani. Az acéliparban ugyanis két technológia használatos.
A hagyományos, integrált acélgyártás a nagyobb termelőerőért cserébe magasabb szén-dioxid-kibocsátással fizet. A környezettudatos alternatívát jelentő elektrotechnológiai gyártás ugyan alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár, viszont alkalmazásával a termelőerő is csökken - mondta Tardy. A folyamatok racionalizálása az acélipari vállalkozások számára is ésszerű lehetőség, ugyanakkor a keresletcsökkenésből fakadó bevételkiesés jelenleg egyetlen ágazati szereplő számára sem engedi komoly innovatív beruházások elindítását - vélekedett Tardy.
Csajági Mátyás