A gazdasági társaságokról, a vállalati átalakulásról, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvények, a különböző privatizációs programok a közép-dunántúli régió gazdaságának tulajdonosi szerkezetét is alapjaiban változtatták meg. A korábban domináns állami és szövetkezeti tulajdont fokozatosan felváltotta a magántulajdon. A régióban ma csak néhány állami kézben lévő országos nagyvállalat tevékenykedik, az önkormányzati vállalkozások aránya az összes gazdasági szervezeten belül 10, a szövetkezetieké 1 százalékra szorult vissza. A tulajdonviszonyok változása együtt járt a vállalkozások számának dinamikus gyarapodásával. A régióban megközelítőleg 90 ezer gazdasági szervezet működik, ebből 54 ezer egyéni, 28 ezer pedig társas vállalkozás. A fennmaradó rész a nonprofit szervezeteké. A térségben csaknem 1900 külföldi érdekeltségű cég tevékenykedik - ez az országban található részben vagy egészben külföldi tulajdonú vállalkozások 7 százaléka -, mintegy 200 milliárd forint értékű jegyzett tőkével. A nagyobbrészt amerikai, holland, német, osztrák és francia tőke a világ legismertebb multinacionális, illetve családi vállalkozásai révén leginkább az ipar versenyképes ágazataiba - a gépiparba, a kohászati fémfeldolgozó iparba, a vegyiparba, az élelmiszeriparba, a kommunikációs szolgáltatásokba - áramlott. A külföldi cégek Székesfehérvárt és Veszprémet, újabban pedig Tatabányát részesítik előnyben. Az új munkahelyek létrehozásán túlmenően a multinacionális cégek korszerű technológiákat honosítottak meg s folyamatosan bővülő beszállítói lehetőséget nyújtanak a hazai vállalkozásoknak. A régióban több teljesen vagy döntően magyar tulajdonban lévő nagy múltú vállalatnak sikerült elkerülni a teljes szétesést, illetve a felbomlást. Ezek közé tartozik a Videoton Holding Rt., a hazai alumíniumipari vertikumot újraélesztő Magyar Alumínium Rt., a dunaújvárosi Dunaferr, a veszprémi Bakony Művek, a Pápai Húskombinát és a Bábolna Rt. A magyar kis- és középvállalkozások zöme a multik és a hazai nagyvállalkozások beszállítója. A mikrovállalkozások az agrárgazdaságban, az idegenforgalomban, az egyéni vállalkozók pedig többségükben a szolgáltatóiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és a mezőgazdasági kisárutermelésben tevékenykednek. (NAPI)