Így rajzolta át az MI-forradalom a magyar kutatói ökoszisztémát
Benedek Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatáskoordinációért felelős igazgatóhelyettese és tudományos tanácsadója előadásában hangsúlyozta:
a mesterséges intelligencia hazai kutatásában a magányos zsenik kora lejárt, a nemzetközi versenyben csak intézményesített együttműködéssel lehet eredményt elérni.
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) 2020 és 2025 között öt egyetem és négy kutatóközpont közös munkáját fogta össze, amelynek célja az volt, hogy egyszerre támogassa az alapkutatásokat, az ipari alkalmazásokat és a magyar kutatók bekapcsolódását a nemzetközi projektekbe.

Benedek Csaba előadásában számos konkrét példát is bemutatott: a gépi látás és a 3D térérzékelés fejlesztésétől a robotkutya demonstrációkon át az energiahálózatok terhelés-előrejelzéséig, valamint az egészségügyi MI-alkalmazásokig. Kiemelte: a magyar kutatói ökoszisztéma ereje ma már abban áll, hogy össze tudja kötni az itthoni és a külföldön dolgozó szakemberek tudását, miközben hozzáférést biztosít a legkorszerűbb európai MI-infrastruktúrákhoz.
Amit tudnia kell
-
14:074 hónapja frissítveAz ügynökök kora: hogyan rajzolja át a munka világát a mesterséges intelligencia?
-
13:054 hónapja frissítveAkár ötszörösére is nőhet a daganatos betegek túlélési esélye
-
12:264 hónapja frissítvePalkovics László: Az MI az egyik legjobb dolog, ami velünk történhetett
-
10:354 hónapja frissítveNagy Márton: Az AI mindenkié
-
09:564 hónapja frissítveSulyok Tamás: A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai, hanem sorskérdés is
-
09:444 hónapja frissítveA technológiai robbanás nyertese az egészségügy
Az NGM elbúcsúzna a szankcióktól
A digitális önrendelkezés nem pusztán technológiai kérdés, hanem gazdasági és stratégiai érdek, amely a jövő versenyképességének kulcsa – mondta Szolnoki Szabolcs technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkár. Mint mondta, az adat a 21. század olaja. „Az az ország, amely nem tudja saját adatkincsét a gazdaság javára fordítani, lemarad a versenyben” – húzta alá.

Az Európai Unió már lépett ezen a területen: a blokklánc-szolgáltatások, a szuperszámítógép-hálózat és az AI Act mind a digitális szuverenitás erősítését szolgálják, védőbástyaként a globális technológiai óriásokkal szemben.
Magyarország mozgástere korlátozott, de a stratégiaalkotás kulcsfontosságú. A nemrég bemutatott, 2030-ig szóló mesterséges intelligencia stratégia minden szektorra kiterjed, különös figyelmet fordítva a magas kockázatú alkalmazásokra, mint az egészségügy vagy a közlekedés. Szolnoki kiemelte: az új szabályozásoknak nem szabad szankcióközpontúnak lenniük, inkább az együttműködésre kell építeniük.
Órákat spórolhatnának az orvosok, ha lenne elég pénzünk a rendszerre
„Viszonylag kevés rendszer nyert teret, néhány nagy beszállító vitte el a klinikai információ-rendszereket, így integrált adatbázisokat kell létrehozni”
– mondta Szócska Miklós. A Semmelweiss Egyetem dékánja figyelmeztet, észnél kell lenni, hiszen pillanatok alatt előállhat olyan technológia, amely 1 perc alatt váltja fel évtizedek munkáját, és ezt nem lehet elkerülni.
Bár az uniós elvek között ott van a cél, hogy szabadítsuk fel az adatot, de az adatvételem fetisizmus kérdése is ott van, ami megakadályozza, hogy integrált adatbázisokat hozzanak létre – például Németországban.

Szócska Miklós kiemelte, hogy
egy adatlábnyomtól kell eljutni az analizálásig, döntéshozatalig.
De mi a betegút? A 10 kötelező vizsgálatból például a cukorbetegek esetében nem végzik el az összeset, ezért az a cél, hogy a rendszer jelezze, hogy mi hiányzik még, és hova kell küldeni a beteget. Ez már benne van a rendszerben, csak használni kell. Tehát láthatjuk, hogy az adat is gyógyszer, nevezhetjük digitális piruláknak is az adatokat. Emlőszűrésnél például tudjuk a dinamikát, a halálozási arányt, ki tudjuk számolni, mi várható, az a cél, hogy ne legyenek meglepetések.
Ha betegút adatról beszélünk, meg tudjuk nézni, hogy a nyelőcső-sebészeti ellátásban milyen különbségek vannak regionálisan. Ezáltal tudják az ellátás elősegítéséhez szükséges fejlesztéseket generálni. Több tényező, úgy mint e-recept, zárójelentés, ambuláns kezelőlap, megcsinálja az AI az összefoglalót, beleértve a gyógyszereket is, hogy például mit váltottam ki és mit nem, ez menyibe befolyásolja az állapotomat. Ha lenne pénzünk és erőforrásunk ezeket használni, akkor 2-3 órát spórolhatnának naponta az orvosok.
Szócska Miklós elmondta, célzottan tudnánk szűrésre behívni embereket, ha országos gyakorlatba bevezetnénk a mesterséges intelligenciát, hiszen az figyel minket, látja a veszélyt, tud figyelmeztetni. Tehát a rendszer már tud életeket menteni.
Sulyok Tamás: A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai, hanem sorskérdés is
Sulyok Tamás köztársasági elnök az AI Summit 2025 megnyitóján arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia korszakhatárt jelent az emberi gondolkodás történetében. Úgy fogalmazott:
a gép nemcsak válaszol, hanem segít kérdezni is, így új perspektívákat nyithat a tudományban és a mindennapi életben.
A technológia azonban nem csupán fejlődési lehetőség, hanem sorskérdés is, amely emberek, családok és nemzetek életére egyaránt hatással lesz.

Az államfő kiemelte: a mesterséges intelligenciát a magyaroknak is aktívan kell alakítaniuk, nem elég passzívan befogadni a mások által írt szoftvereket. A felelős alkalmazás kulcsa az etikusság, a jogszerűség és a technológiai stabilitás összhangja, hiszen az MI egyszerre hordoz lehetőségeket és veszélyeket. Sulyok szerint Magyarország történelmi lehetősége, hogy a fejlődés élére álljon, de ezt csak úgy teheti meg, ha közben minden társadalmi réteg számára biztosítja a hozzáférést és megőrzi az emberi méltóságot.
A technológiai robbanás nyertese az egészségügy
Az iparági digitális transzformáció nyertese az egészségügy, mondta Kóka János, a Doktor24 elnöke, egykori gazdasági miniszter, pénzügyi befektető, informatikai és egészségügyi vállalkozó a harmadik AI Summiton.

Az elmúlt 30 évben a kommunikáció, az informatikai és az ipar területeibe, a digitalizációnak köszönhetően, hatalmas tőke érkezett. A 90-es években elkezdődött a kommunikációs szektor térnyerése, majd a bankszektor fejlődése.
Az elmúlt tíz év legnagyobb nyertese a digitalizáció tekintetében az egészségügy, hangsúlyozta Kóka János. Az egészségüggyel kapcsolatban kiemelte:
2010 és 2020 között nagyjából 100 milliárd dollár befektetés érkezett az egészségügybe.
Hangsúlyozta: már ennek az évtizednek az első két évében meghaladta a 100 milliárd dollárt az egészségügyi befektetések összege, 2020 és 2030 között akár az 500 milliárd dollárt is eléri az a digitalizációs tőke, ami majd az egészségügybe érkezik.
Látta már Orbán Viktor, Magyar Péter és Vlagyimir Putyin közös videóját?
Ha a szavazó inkább rajongó, mintsem gondolkodó, akkor hajlamosabb lesz a deepfake-ek elfogadására. Többek között az is kiderül, miért jelenthet kockázatot a technológia, egészen pontosan a mesterséges intelligencia fejlődése a demokratikus folyamatokra. Aczél Petra professzorral készültünk az idei AI Summit Budapestre, a vele készült cikkünket itt találja.

Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.
Nem az AI veszi el a munkát – hanem az ahhoz értő emberek
Az AI agentek egyre több vállalatnál jelennek meg, de nem mindegy, mi számít valódi mesterséges intelligenciának és mi csak automatizációnak álcázott rutin. Szekeres Viktor, a Gloster többségi tulajdonosa és elnöke az Economxnak elmondta milyen területeken hoznak valódi hatékonyságot, mikor térül meg a bevezetésük, és miért tévhit, hogy „elveszik az emberek munkáját”.
Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.
Jakab Roland: Olyan környezetet teremtünk, ahol a kutatók itthon valósíthatják meg az álmaikat
„Nálunk az első 150 ezer euró bevétel teljes egészében a kutatókat illeti meg”
– árulta el az Economxnak Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója a szellemi tulajdon hasznosításáról. A szervezet új stratégiájának kiemelt területe a szellemi tulajdon hasznosítását helyezi előtérbe és az a célja, hogy a kutatói ötletekből licenszek és spin-off cégek százai jöhessenek létre Magyarországon.

A vezető szerint a szuperszámítógépek és az új ösztönző rendszer olyan innovációs környezetet teremthetnek, amely egyszerre erősíti a tudományos kiválóságot és gazdaságot úgy, hogy akár egy Nobel-díj története is teljesen Magyarországon íródhasson. A teljes interjút itt olvashatja.
Az elmúlt napokban számos cikkel hangoltunk a konferenciára, ezeket itt találja.
OMODA&JAECOO: sikeres piaci rajt (x)
Legolvasottabb
Levélben tudatja a hadsereg: ha kitör a háború, mindent elvehetnek
Százezrek ismerik a rendszámos trükköt, milliókat spórolnak – Magyarország miért maradt ki?
Dzsudzsák sarkában a hatóság – és ez már nem az első eset
Közel fél évszázad után éledhet fel a magyar erőműépítés
Több mint globalista meeting: Donald Trump nagy dobásra készül Davosban
Belepiszkált a kormány az özvegyi nyugdíjba: mutatjuk, mekkora összeg jár
Nem kell egy fillér nélkül várni, hogy megjöjjön végre a nyugdíj - ez ilyenkor a megoldás
Vitézy: Aki véleményezi az új KRESZ-t, egyben feliratkozik Lázár és a Fidesz adatbázisába