A 2-es típusú  cukorbetegség alattomos betegség: gyakran évekig jelen lehet a szervezetben úgy, hogy semmilyen panaszt nem okoz. Miközben a betegek többsége nem is sejti, hogy érintett, a magas vércukorszint már károsíthatja az ereket, a vesét, a szemet vagy az idegrendszert.

Magyarországon ráadásul nemcsak a diagnosztizált esetek száma emelkedik folyamatosan, hanem az is látszik, hogy a betegség egyre fiatalabb korosztályokban jelenik meg.

Több, mint egymillió magyart érint

A legfrissebb statisztikák szerint ma már több mint 1,1 millió felnőtt és mintegy 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel az országban, többségük 2-es típusú diabéteszes. A betegség hátterében az inzulin működési zavara áll.

Az inzulin egy olyan hormon, amelyet a hasnyálmirigy termel, és amely segíti a vérben lévő glükóz bejutását a sejtekbe, ahol az energiává alakul. Ha azonban az inzulin mennyisége nem elegendő, vagy a sejtek nem reagálnak megfelelően rá, a vércukorszint megemelkedik, ami hosszú távon súlyos szervi károsodáshoz vezethet.

A cukorbetegségnek két fő formája ismert. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun eredetű: ilyenkor az immunrendszer elpusztítja az inzulintermelő sejteket, ezért a szervezet nem képes elegendő inzulint előállítani. Ez a forma leggyakrabban gyermek- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, és élethosszig tartó inzulinpótlást igényel. A jóval gyakoribb 2-es típusú cukorbetegség ezzel szemben rendszerint felnőttkorban alakul ki, és szorosan összefügg az inzulinrezisztenciával. Ebben az állapotban a sejtek egyre kevésbé érzékenyek az inzulin hatására, ezért a hasnyálmirigy egy ideig fokozott inzulintermeléssel próbálja kompenzálni a problémát. Idővel azonban ez a mechanizmus kimerülhet, és tartósan magas vércukorszint alakul ki.

A 2-es típusú cukorbetegség sokáig szinte észrevétlenül zajlik. Gyakran évek telnek el az első anyagcsere-eltérések és a diagnózis között. Amikor a klasszikus tünetek – például a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, a fáradékonyság, a homályos látás vagy a lassabb sebgyógyulás – megjelennek, sok esetben már tartósan magas vércukorszinteket mérünk, és nem ritka, hogy a szövődmények is jelen vannak

– mondta Szűcs Mónika, az Affidea Magyarország belgyógyász-diabetológus szakorvosa.

Kapcsolódó

Egyszerű vizsgálattal kimutatható a betegség

A szakember szerint ezért kulcsfontosságú a rendszeres szűrés, különösen azoknál, akik túlsúllyal küzdenek, keveset mozognak, vagy családjukban már előfordult a betegség.

Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a diabétesz előfordulása Magyarországon jelentősen emelkedett. A  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a felnőtt lakosság körében az előfordulási arány több mint kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben: 2001 és 2023 között tízezer lakosra vetítve 585-ről 1462-re emelkedett a cukorbetegek száma.

A szakemberek szerint ebben szerepet játszik az is, hogy ma már több esetet szűrnek ki, ugyanakkor az életmódbeli változások – a mozgásszegény életmód, a magasabb kalóriabevitel és az elhízás növekvő aránya – is hozzájárulnak a tendencia erősödéséhez.

A  betegség ma már nem kizárólag az idősek problémája. A leggyorsabb növekedés a 40–60 évesek körében figyelhető meg, de egyre több fiatal felnőttnél is diagnosztizálják. Az  OECD 2025-ös jelentése szerint a cukorbetegség az összes magyarországi haláleset mintegy 2,4 százalékáért felelős, miközben az életmódbeli és környezeti kockázati tényezők összességében a halálozások mintegy 35 százalékához járulnak hozzá.

A diagnózis ugyanakkor viszonylag egyszerű  laborvizsgálatokkal felállítható. A vércukorszint mérése mellett fontos szerepe van a HbA1c-vizsgálatnak is, amely azt mutatja meg, hogy az elmúlt két-három hónapban átlagosan milyen volt a vércukorszint. Mivel a vörösvértestekhez kötődött cukor mennyiségét méri, hosszabb távú képet ad az anyagcsere állapotáról, és a kezelés hatékonyságának követésében is fontos.

A jó hír az, hogy az időben felismert cukorbetegség ma már jól kezelhető. Az életmódváltás – az  egészséges étrend, a rendszeres testmozgás és a testsúlykontroll – minden esetben a terápia alapja, amelyet korszerű gyógyszeres kezelések egészíthetnek ki. A szakemberek szerint a rendszeres szűrés és a tudatos egészségmegőrzés kulcsszerepet játszhat abban, hogy a diabétesz még a súlyos szövődmények kialakulása előtt felismerhető és kezelhető legyen.