Recesszió a fejlett világban
A fejlett országok átlagában 2 százalékos GDP-visszaeséssel számol 2009-re a Valutaalap, ami az első csökkenés lesz a II. világháború óta, a kumulált kibocsátási veszteség pedig - a potenciális kibocsátáshoz viszonyítva - az 1974-75-öshöz és az 1980-82-eshez mérhető.
A korábbiaknál átfogóbb és összhangoltabb pénzügypolitikai beavatkozásokat, jelentős költségvetési ösztönzőket és nagymértékű kamatvágásokat feltételezve viszont már 2009 végén fordulhat a kocka, 2010-ben pedig 1 százalékos GDP-növekedés jöhet a fejlett régiók átlagában. Az amerikai lakáspiac stabilizálódása szintén segítheti a fellendülés megalapozását.
A feltörekvő és a fejlődő országok jelentős lassulásra számíthatnak az idén: a 2008-as 6,3 százalék után 3,3 százalékos átlagos GDP-növekedést vár az IMF a visszaeső exportkeresletre, a jelentősen szűkülő finanszírozási forrásokra és az alacsonyabb nyersanyagárakra hivatkozva. (A prognózis nem tartalmaz külön, Magyarországra vonatkozó számokat.)
Kemény marad a pénzpiac
A novemberi prognózisban közölthöz képest tovább tarthat a pénzpiacok szélsőségesen nehéz helyzete is, 2009 egészében nem várható javulás. A fejlett gazdaságokban a pénzügyi szektor átstrukturálását szolgáló lépések megtételéig megmaradhatnak a kemény piaci körülmények - e beavatkozások enyhíthetik ugyanis a lehetséges banki veszteségek miatti félelmeket és megtörhetik a reálgazdaság lassulása okozta negatív spirált.
A feltörekvő gazdaságokban a finanszírozási kondíciók várhatóan kiélezettek maradnak, különösen azon vállalati körök számára, amelyek igen magas hitelállománnyal működnek.
Összefogást sürget a Valutaalap
Az IMF legújabb globális pénzpiaci elemzése nemzetközi összefogásra szólít fel, egyúttal a gazdaság talpra állását elősegítő pénzpiacok működésének javítását célzó tervet is ismertet.
A Nemzetközi Valutalap (IMF) legújabb globális pénzpiaci stabilitást ellenőrző felmérése szerint újabb nagyarányú veszteség-leírásokra lehet számítani a gazdaság állapotának romlása miatt, a lefelé mutató kockázatok egyúttal a bankok eszközállományának további értékvesztését, valamint a hitellehetőségek mostaninál is nagyobb mértékű beszűkülését is előre vetítik. Az IMF épp emiatt a korábbinál is aggreszívabb fellépést sürget mind a kormányzatok, mind a piaci szereplők részéről, amelyhez fogódzókat is ad.
A pénz- és tőkepiacok helyreállítása érdekében a Valutaalap további likviditásbővítő intézkedéseket tart szükségesnek, egyúttal a újabb tőkeemeléseket és a problémás eszközök elkülönítését szorgalmazza. A szervezet szerint ezzel ugyan nem lehet elkerülni a további tőkekivonást, de legalább a pánik enyhítésével enyhíteni lehet a várható károkat a bankrendszerben.
Bár 2008 októberében úgy tűnhetett, a tőkepiacok volatilitása elérte csúcspontját, a gazdasági környezet ezt követő romlása további veszélyforrásokat nyitott meg a pénzintézetek számára a hitelek egyre nagyobb számú bedőlése miatt. A befektetők kockázatkerülése nem mérséklődött, a finanszírozási költségek azonban tovább emelkedtek. Az IMF szerint ez leginkább a feltörekvő piacok számára jelenthet komoly problémát, ahol nagyarányú volt a tőkekivonás, és a források elapadása miatt beláthatatlan lehet a gazdaság teljesítményének visszaesése. A Valutaalap szerint akár az is elképzelhető, hogy a feltörekvő gazdaságok elmúlt pár évi jó teljesítménye a válság hatására kámforrá válik.
A bankok nemrég bejelentett, vártnál nagyobb arányú veszteségei, valamint az ezekkel párhuzamosan napvilágot látott kedvezőtlen markoadatok tovább rontották a pénzintézeteket eszközeinek megítélését, egyúttal növelték a rendszerszintű kockázatokat is. A kormányzati beavatkozások ellenére az IMF úgy véli, a világ számos bankja jelenleg sem rendelkezik megfelelő tőkeháttérrel ahhoz, hogy épségben átvészelje a globális gazdasági válságot.