Az európai gazdasági növekedés jelentősen lelassult, részben a globális megrázkódtatások, részben az euróövezet adósságáválságának hatására, ami megingatta a bizalmat és visszafogta a fogyasztást - indítja a szervezet európai helyzetértékelését. Bár a kontinens politikai, gazdasági vezetői számos fontos lépést tettek, szükséges lenne a július 21-i csúcstalálkozón elhatározott új válságkezelési eszközök mielőbbi bevetése - fogalmazott Antonio Borges, az IMF európai hivatalának igazgatója a Nemzetközi Valutaalap új jelentésében. A vezető emellett erőteljesebb kooperációt is sürgetett az államok között.
A növekedés gyengülése és a pénzügyi feszültségek fokozódása közepette a jelentés a következő lépéseket tartja szükségesnek:
- A júliusban az európai hatóságok által elhatározott új intézményi architektúra bevezetése, különösen az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megnövelt rugalmasságának kihasználásával.
- A monetáris politikának továbbra is illeszkednie kell a helyzethez, lehetőség szerint további enyhítéssel, miután a növekedési és pénzügyi stabilitási kockázatok tartósak, az inflációs várakozások pedig viszonylag stabilak.
- Míg a közfinanszírozás zavarai nem hagy más választást, mint a költségvetési pozíciók erősítését, a növekedésben mutatkozó visszaesés óvatosságra int. Ahol a piaci nyomás a legsúlyosabb, a konszolidációnak "orrnehéznek" kell lennie, vagyis minél gyorsabban át kell esni a legfájdalmasabb, legmeghatározóbb intézkedéseken. Másutt, ahol a középtávú költségvetési konszolidációs tervek hitelesek, illetve a fenti elvet követték, vélhetően elég tere van a növekedési meglepetések kezelésének.
- A bankszektor gazdaságfinanszírozó képességének helyreállítását szolgáló nagyratörő akciók kellenek, egyebek mellett az európai bankok számára pótlólagos tőke biztosításával - szükség esetén az EFSF forrásainak felhasználásával, valamint az Európai Központi Bank (ECB) hosszabb távú eszközeinek segítségével.
- Koncentrált erőfeszítésre van szükség az európai szuverén adósságpiacba vetett bizalom helyreállítása érdekében, amelyben a normális piaci kondíciók között fizetőképes országoknak fokozott szerepe lenne az IMF szerint.
- A fiskális hitelesség növelése az európai kormányzat javításával és fokozott multilaterális felügyelettel.
Az eurózóna adósságpiacán tapasztalható feszültségek eszkalálódása a feltörekvő Európa számára is kockázatokat hordoz, a szoros gazdasági-pénzügyi kapcsolatokból eredően. A növekedési interakcióból mindkét régió részesült; mindemellett az egyik térség megrázkódtatásai növekvő mértékben hatnak a másikra, amire az intézkedési tervek készítése során is tekintettel kell lenni. Középtávon, a magasabb gazdasági növekedési ráták segíteni fognak Európa számos, jelenleg feszítő problémájának kezelésében - jegyzi meg a jelentés.
A feltörekvő európai országok - így Magyarország is - gazdasági fellendülése folytatódott 2011 első felében is, ám a régiót is elérte a Nyugat-Európát sújtó lefelé tartó trend. A jelentés szerint a Valutaalap 2011-re 1,8, jövőre pedig 1,7 százalékos GDP-bővülési számokat vár Magyarországtól. Közben szomszédaink közül Szlovákiában mindkét évben 3,3, Romániában 1,5, illetve 3,5, Szlovéniában 1,9, illetve 2, Ausztriában pedig 3,3, valamint 1,6 százalékos növekedést valószínűsít.
Legolvasottabb
Újabb csaló trükk terjed, könnyen be lehet dőlni
Hatalmas blamázs a Müpában, olyan koncertet kaptak a nézők, amiért egy centet sem fizettek volna
Mentőakció a Mátra csúcsán: 1,5 milliárdos injekcióval tartják életben a magyar síelést
Fordult a kocka a Samsung környezetvédelmi engedélye ügyében, döntött a Kúria
Áder János hamarabb megoldotta volna az orosz-ukrán háborút, mint Donald Trump
Ömlenek a milliárdok a védelmi iparba – most dől el, kimaradunk vagy kaszálunk
Elrendelték az evakuálást, elindult a fékevesztett menekülés: bármely percben kirobbanhat a háború
A tavaszt idéző kellemes napok után brutális hétvége jön
Meloni lezárja a tengert: hajóblokáddal állítanák meg a migránsokat