Szerdán az ECB közölte, hogy az újabb hosszú távú programjában 800 bank vett részt és 529,5 milliárd eurót kölcsönöztek. Az intézkedésnek az lett volna a célja, hogy könnyítsen az európai bankokra nehezedő finanszírozási nyomáson, illetve az, hogy a bankrendszerbe injektált pénz a reálgazdaságig is eljusson és a vállalatok könnyebben jussanak hitlehez. Hétfőn a Reuters szerint José Manuel González-Páramo, az ECB igazgatóságának tagja arról beszélt, hogy vannak arra utaló jelek, hogy a bankok az LTRO-ból származó forrásokat hitelezésre fordítják.

A pénzintézetek összességében márt több mint ezer milliárd eurónyi forráshoz jutottak az ECB-től 1 százalékos kamaton a decemberben és februárban meghirdetett hároméves hosszú távú újrafinanszírozási program (LTRO) keretében.

Csütörtök este az ECB egynapos betéti állománya szintén rekordra, 776,9 milliárd euróra emelkedett az FT szerint. A decemberi LTRO program elindítása után az év végére 450 milliárd eurót tett ki az ECB-nél parkoltatott pénz.

Biztonsági játékot játszanak a bankok?

Ez annyit jelent egyesek szerint, hogy a bankok biztonsági játékot játszanak a piaci bizonytalanságok miatt, tekintettel arra, hogy az egynapos betétekre 0,25 százalékos kamatot kaphatnak. A bankok a forrást arra használhatják fel, amire akarják. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy ekkora mennyiségű pénz gyors átcsoportosítására képtelenek a bankok.

Az FT ugyanakkor megjegyzi, hogy az ECB első hároméves hitelprogramja javított a piaci hangulaton, hiszen a bankok az adósságok újrafinanszírozására használták a forrást.

Elemzők szerint a programban legintenzívebben a spanyol és olasz pénzintézetek vettek részt, az LTRO-t szuverén kötvények vásárlására is felhasználták. A két ország a legfrissebb adatok alapján összesen 50 milliárddal növelte az állampapírállományát januárban.

A decemberi LTRO meghirdetését követően, amelynek során 523 bank 489 milliárd eurónyi forráshoz jutott, mind az olasz, mind a spanyol hozamok jelentősen csökkentek. Az olasz 10 éves kötvényeké - amelyek már a fenntarthatatlannak vélt 7 százalékos szint felett jártak tavaly év végén - mostanra 4,95 százalékig mérséklődtek.

A cél: elvágni a köldökzsinórt?

A Wall Street Journal (WSJ) - a lap szintén az ECB likviditáskönnyítő programjáról írt - az európai nagybankok közül a Barclayst, a Lloyds Bankig Groupot, a Credit Agricole-t és a KBC Groupot emelte ki, amelyek a spanyol, portugál, görög és ír leányaikon keresztül eurómilliárdokat vettek fel az ECB-től a hároméves program keretében. A cél, hogy az ezekben az országokban lévő bankjaikat pénzügyileg saját lábukra állítsák, ezzel védve az anyabankokat a válság tovagyűrűző hatásaitól, vagy könnyebbé téve a leányok leválasztását abban az esetben, ha az említett országok közül valamelyik elhagyná az eurózónát - véli a WSJ.

A Barclays a spanyol leánya számára 6,2 milliárd, míg a portugál leányának 2 milliárd eurónyi forrást juttatott a lap szerint. A belga KBC mintegy 3 milliárd euróhoz jutott a decemberi program keretében az ír leányán keresztül, a múlt héten pedig további 5 milliárd eurót vett fel az ECB-től, de nem közölte, hogy melyik leánya számára. A Lloyds 13,7 milliárd eurónyi (18 milliárd dollár) forráshoz jutott az LTRO keretében egy vagy több - feltehetően ír, spanyol, holland - leányán keresztül.

A Crédit Agricole az ECB-forrásokat arra használta - legalábbis vélhetően a források egy részét -, hogy csökkentse a kitettségét a bajba jutott görög leányvállalata, az Emporiki felé. A decemberi LTRO program keretében az Emporiki 1,8 milliárd eurónyi forrást vett igénybe, amellyel a Crédit Agricole 5,5 milliárd euróra csökkentette a kitettségét a leánnyal szemben. A múlt heti likviditáskönnyítő program keretéből viszont nem ismert az igénybe vett összeg a WSJ szerint.