Jeffrey Sachs az MNB által szervezett konferencián elmondta, hogy immár 8 milliárd ember él problémáktól igencsak nem mentes világunkban: súlyos környezeti kihívásokkal szembesülünk, és geopolitikai feszültségekkel kell megküzdeni. 

Egy helyett több pólus

A hidegháború végén, melyet a nyugat nyert, az USA lett az egyetlen szuperhatalom, egypólusú lett a világ, ugyanakkor mára ez változóban van, megjelenik a multipolaritás. Lényeges lenne, hogy az országok között nagyobb megértés alakuljon ki, csökkentve a feszültségforrásokat.

Eközben valamit Oroszországgal is kezdeni kell, kommunikálni kell vele, idővel pedig megfelelő kapcsolatokat kialakítani, hisz egy ekkora országgal hosszabb távon muszáj békésen együtt élni.

Tény, hogy az USA lett a világ legnagyobb gazdasága, a második világháborúban óriási fejlődésen ment keresztül, rengeteg újítást vezetett be, a világ technológiai vezetője volt és jórészt most is az. Eközben szemben állt vele a Szovjetunió, mint kommunista hatalom, és nukleáris fegyverkezési verseny alakult ki a két halálos ellenség között, melyet végül a Szovjetunió nem bírt, a kommunizmus összeomlott.

Kapcsolódó

Kína szerepe

Kína ugyanakkor 1945-ben rendkívül szegény ország volt, és így lépett a kommunizmus útjára, ami ott a nemzeti önbecsülést is meghozta a külföldi befolyás évszázadai után. Akkor persze gazdaságilag nem jutottak előre Mao Ce-tung uralma alatt, azonban Mao halála után az ország nyitott, a gazdaságot részben piaci alapokra helyezte, gyors növekedésbe kezdett, ami ugyan mostanában lelassult, de közben Kína közepesen fejlett országgá vált. Mivel a népessége világelső volt a közelmúltig, így nagy gazdaság lett, a világ második gazdasága.

Eurázsiai gondolkodók a fenntartható jövőért

A jegybank negyedik alkalommal rendezte meg a Budapest Eurasia Forumot Fenntartható átmenetek címmel. A konferencia hat tematikus paneljében az eurázsiai régió neves döntéshozói, szakértői és gondolkodói vitatták meg a fenntartható fejlődés és az eurázsiai együttműködés legaktuálisabb kérdéseit. A Budapest Eurasia Forum rendezvénysorozat a jegybank azon missziója, amely az Ázsiát és Európát magába foglaló szuperkontinens szaktekintélyeit és döntéshozóit hívja közös párbeszédre a világot érintő aktuális kihívásokról.

A közgazdász szerint az USA úgy gondolta az elmúlt évtizedben, hogy túlzottnak tartja Kína növekedését, ezért azt kissé visszanyomja. A konkrét lépéseket Donald Trump tette meg, aki vámháborúba kezdett Kínával annak érdekében, hogy az amerikai kereskedelmi hiányt mérsékelje Kínával szemben, ez azonban megzavarta az egész világgazdaságot. Ezt követte a járvány és az ellátási láncok akadozása, így

a világgazdaság szerkezete átalakult, Kína megszűnt a világ gyárának lenni,

a termelés részben máshová került. Ugyanakkor Kína új szektorokban erősít, mint például az elektromos autók gyártása.

Ázsia és Európa kereskedelmi lehetőségei

Ázsia szerepe összességében gyorsan növekszik, ugyanakkor Afrika és Latin-Amerika kevésbé, és az Egyesült Államok, mint befektető, kevéssé van jelen ezeken a területeken. A közgazdász szerint összességében

a világ nem amerikai vezetést, hanem amerikai együttműködést vár.

Ami Európát illeti, az földrajzi kapcsolatban van Ázsiával, amely a kereskedelmi kapcsolatokat is indokolja: ráadásul ez már egy 2000 éves gyakorlat, hisz már a Római Birodalom és selymet importált Kínából a kialakuló Selyemúton keresztül.

Kína szerepe most ismét megnövekedett, és lehet, hogy a növekedés már nem lesz olyan gyors az országban, mint eddig, de hatalmas kereskedelmi, együttműködési lehetőségek alakultak ki Kína és Európa között, és ebben Magyarország most próbál vezető szerepet játszani, mint Európa kapuja. 

Stabilitásra és békére van szüksége a gazdaságnak

Matolcsy György jegybankelnök új korszakról beszélt az MNB által szervezett konferencián, míg a jegybank alelnöke, Virág Barnabás elmondta, melyek azok a kihívások, amelyekkel most mindenki szembenéz a világban. 
A nyitónapon Varga Mihály pénzügyminiszter is felszólalt, előadásában arról beszélt, hogy a magyar gazdaság nőhet leggyorsabban 2025-ben az Európai Unióban.

Így alakulhat át az oktatás a következő években

A mesterséges intelligencia alapjaiban forgathatja fel a teljes technológiai és a kutatás-fejlesztési szektort, így az oktatásra is komoly hatással lesz – hangzott el az egyik pódiumbeszélgetésen. A résztvevők szerint a mai fiataloknak a munkaerőpiaci versenyképességükhöz elengedhetetlen az „élethosszig tartó tanulás”, de az AI csak olyan munkákat vesz majd el az emberektől, amiket mi emberek hagyunk. Mindeközben arról is szó esett, hogy korábban úgy féltek az ATM-től, mint most a ChatGPT-től.