Azoknak, akik már 20 éve foglalkoznak a mesterséges intelligenciával, úgy tűnt, hogy a ChatGPT nem lesz egy különösebb érdekesség – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedik alkalommal megrendezett Budapest Eurasia Forum első napján.

A Fenntartható átmenetek című konferencia egyik panelbeszélgetésén meglepődtek azonban azon, hogy mégis az lett – a ChatGPT futótűzként terjedt el –, miután egy olyan terméket sikerült létrehozni, amelyet bárki használhat, amelyhez bárki hozzáférhet. Egyaránt tudja használni egy 9-10 éves gyerek, de akár egy cég vagy egy ország első emberének is hasznos lehet.

A szakemberek az általa adott válaszokat megfelelőnek találják, és úgy gondolják, hogy első megközelítésben nem várhatunk tőle olyan reakciót, mint egy adott kérdéseben igen felkészült, és jó stílusban írni vagy előadni képes szakembertől, aki azt is figyelembe tudja venni, hogy kivel kommunikál, milyen közönségnek ad elő, vagy válaszol.

A platform használatánál ugyancsak érdekes, hogy sokan kérdezik: biztonságos-e? A válasz az, hogy a kölcsönös bizalomra épül a használata, ugyanakkor készítői törekedtek arra, hogy pontos, jól érthető válaszok, reakciók érkezzenek, ne legyenek téves információk.

A technológia maga, vagyis a mesterséges intelligencia cégek, vállalatok, ezen belül a pénzügyi szektor, a bankok számára is igen hasznos, és a felmerülő kétségek ellenére gyorsan részévé válik a banki ügymenetnek.

Példaként elhangzott, hogy amikor az első ATM megjelent, kevesen bíztak benne, hogy a bankkártyák használata tömeges, sőt egyes országokban a készpénzt kiszorító lesz. Féltek a biztonsági kérdésektől és minden mástól, ami egy újdonságnál felmerülhet, aztán végül gyorsan tökéletesedett a technológia.

Eurázsiai gondolkodók a fenntartható jövőért

A jegybank negyedik alkalommal rendezi meg a Budapest Eurasia Forumot Fenntartható átmenetek címmel. A konferencia hat tematikus paneljében az eurázsiai régió neves döntéshozói, szakértői és gondolkodói vitatják meg a fenntartható fejlődés és az eurázsiai együttműködés legaktuálisabb kérdéseit. A Budapest Eurasia Forum rendezvénysorozat a jegybank azon missziója, amely az Ázsiát és Európát magába foglaló szuperkontinens szaktekintélyeit és döntéshozóit hívja közös párbeszédre a világot érintő aktuális kihívásokról.

Új korszakról beszélt a jegybankelnök

A kapcsolatok megerősítése a célja az MNB által kezdeményezett Eurasia Forum konferenciasorozatnak – fogalmazott megnyitóbeszédében Matolcsy György jegybankelnök, aki arról is beszélt, hogy hamarosan eljön „Eurázsia kora”. 

„Biztos kezekben kell lennünk”

– mondta az új technológiák adta kihívásokról az MNB elnöke. Szerinte az új technológiáknak – különösképpen a mesterséges intelligenciának – megvannak a maga előnyei, de nem mehetünk el azok mellett a félelmek mellett, amelyek jogosan alakultak ki azokkal szemben. 

Varga Mihály: A magyar gazdaság nőhet leggyorsabban 2025-ben az Európai Unióban

A pénzügyminiszter is beszédet mondott a konferencia nyitónapján. Az ázsiai gazdasági kapcsolatok fontosságán túl a magyar gazdaság kilátásairól is nyilatkozott, igen optimista növekedési lehetőségeket említve, melyek szerint 2024-ben az EU-országok első harmadában lehet a GDP-növekedésünk, 2025-ben pedig a legmagasabb lesz az unióban.

Wu Hongbo, a kínai kormány európai ügyekért felelős különleges képviselője beszédében kifejtette, hogy a világ két permanens célja a béke és a fejlődés: béke nélkül nincs fejlődés, míg fejlődés nélkül a béke illékony. Wu Hongbo szerint az emberiség jelenleg soha nem látott kihívások (így a hidegháborús mentalitás és a zéró összegű versenyek felerősödése) előtt áll, e kihívásokra pedig a nemzetközi párbeszéd szolgálhat válaszul.

A Korea University Nemzetközi Tanulmányok Karának professzora és a koreai elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Sung-han Kim a Koreai Köztársaság különleges helyzetéről beszélt, tekintve, hogy hazája a szuperkontinens peremterületén elhelyezkedve jó kapcsolatot ápol az eurázsiai régió és a csendes-óceáni térség országaival is. Véleménye szerint a Koreai Köztársaság fontos szerepet játszhat a két régió közötti együttműködés dinamikus fejlődésében is.

Xuejun Cai, a Silk Road Fund vezérigazgatója a fenntartható átmenetek témakörére rácsatlakozva kiemelte a pénzintézetek eszközallokációjában a fenntartható pénzügyi eszközök növelésének jelentőségét, a karbonmentesítési tervek fokozatosságát, illetve a piac szerepét a fenntartható fejlődést ösztönző beruházásokban. Cai az eurázsiai együttműködés kapcsán hangsúlyozta a tudományos, technológiai és innovációs befektetések összehangolásának jelentőségét a fenntartható fejlődés szempontjából.

A rendezvény felszólalói a fenntartható pénzügyek innovatív megoldásairól, a technológiai fejlődés és a geopolitika kapcsolatáról, a digitalizációról és technológiai szingularitásról, az új fenntartható gazdasági szektorok ösztönzéséről, a multilaterális együttműködésről, valamint az oktatási és munkaerőpiac átalakulásáról folytatnak diskurzust a kétnapos fórumon, melynek előadásai a konferencia honlapján is követhetők.