Múlt heti összeállításunkban vázoltuk, hogy ki lehet ma teljes jogú vadász. Sajnos egyre kevesebben veszik figyelembe a törvényeket és a szabályokat, ehelyett az orvvadászatot űzik. Hazánkban jelenleg 850 vadásztársaság összesen 1154 vadgazdasági egységen működik. Természetesen igen sok a külföldről jövő egyéni és csoportos vadász. Rájuk ugyanúgy érvényesek a hazai vadászati szabályok, mint a magyar vadászokra.
A külföldiekkel a vadászirodák foglalkoznak: intézik az engedélyeket, amelyek harminc napra, fél évre, vagy egy évre szólnak. Az engedélyben meghatározzák az elejthető vadfajokat, az iroda pedig kiválasztja a megfelelő területet. A vadásznak előleget kell fizetnie arra az összegre, amit a vad elejtéséért kérnek. A külföldi csak a trófeát viheti haza - kivéve ha az világrekorder, ebben az esetben a Mezőgazdasági Múzeumba kerül állandó kiállításra. (Az agancsok "versenyében" egy zsűri által a méret és szépség alapján adott pontok döntenek.) A rekorder trófea védetté válik, akárcsak egy híres festmény. Ugyanakkor az állam a vadászterületnek - ahol a vadat elejtették - a trófea értékének 75 százalékát megtéríti, mert a külföldi vadász csak 25 százalékot fizet. Ezenkívül a megszerzett trófeáról kiváló másolatot készítenek, amelyet az elejtő természetesen hazavihet.
Maga a vadászat nemcsak a veszélyessége miatt igényel nagy körültekintést. A vadásznak száz százalékig meg kell győződnie arról, hogy biztosan felismert és elbírált vadra lő. Ez a vadász felelőssége. A társaság gyakran rendez olyan társas vadászatot, amely turistautakat érint. Ilyenkor a megfelelő helyekre őröket kell állítani azért, hogy figyelmeztessék a turistákat a veszélyre, őrizni kell a területen a mozgás biztonságát. Néhány tucat baleset így is adódik a figyelmetlen vadászok miatt. A hibák oka főként a helytelen fegyverkezelés; ritkábban a vadászat rendezésének hibájából adódik a baj, például rossz helyekre állítják a vadászokat, nem jó a lőirány stb. Az esetek többségében a viszkető ujjú vadász a hibás, aki azonosítatlan mozgásra vagy zajra lőni kezd. Az éjszakai vadászat a legveszélyesebb, s ezért csak vaddisznóra és külön engedéllyel folytatható. Hajnalban és szürkületkor teljesen mások a fények, az árnyak - könnyű ilyenkor téveszteni. Egy hajlott hátú öregasszony, gombázó, vagy késő ősszel kukoricatolvaj összetéveszthető a vaddisznóval. A felelősség ebben az esetben a vadászé, mert csak akkor lőhet, ha a vadat biztosan felismerte.
Az elmúlt tíz évben sajnos megnőtt azoknak a száma, akiknek érvényes vadászengedélyük van, s nem elégszenek meg azzal a mennyiséggel, amit a társaság engedélyez számukra. Titokban ők is orvvadásszá válnak. Ugyanakkor megjelentek az üzletszerűen vadászó maffiák is. Visszaszorításuk érdekében megállapodást kötött a hazai vadászkamara az Országos Rendőr-főkapitánysággal. Közösen ellenőrzik a területeket, gépkocsikat, vadászokat. A minisztérium elrendelte, hogy minden elejtett nagyvadba azonnal be kell helyezni egy egyedi azonosítót - fémből készült 15-20 cm-es szalagot. Ezen az azonosítón szerepel a vadászati évad, a vadfajta és az engedélyszám. Ellenőrzéskor, ha a lőtt nagyvadon nem találnak ilyen azonosító szalagot, az elejtőjét orvvadászat miatt fel lehet jelenteni. A rendőrség és a hivatásos vadászok rendszeresen tartanak ellenőrzést a legkülönbözőbb helyeken és időkben. A mai jogszabályok sajnos nagyon kis büntetéssel sújtják a vétkest, maximálisan 50 ezer forinttal. Ugyanakkor a kár ennek a húszszorosa is lehet. Az elcsípett vadorzó felel azért, ha nincs fegyvertartási engedélye. Ez rendőrségi ügy. Magának a vadnak az értéke egy szarvasbikánál mintegy 500 ezer, szarvastehénnél 300 ezer forint, az őzbak 200 ezer forint. A kamara azt szeretné, ha itthon is bevezethető lenne az, amit például Franciaországban és más nyugat-európai országokban alkalmaznak: az orvvadászat eszközét, a fegyvert és a járművet is azonnal elkobozzák és még meg is büntetik a vadorzót. Az elhullajtott agancsok a vadásztársaság tulajdonai, ezért azok gyűjtését is a társaság határozza meg, s erre is engedélyt kell kérni, hiszen ezek az agancsok jelentős összeget képviselnek a piacokon. Nem ritka a 20-30 ezer forintért elkelt, elhullatott agancs. Ez volt az oka a február 17-én történt szerencsétlen állatbalesetnek. Orvvadászok elő akarták "segíteni" az agancs elhullatását, ezért Szentpál környékén egy szarvascsapatot a sűrű erdő felé hajtottak, a menekülő állatok pedig egy kibetonozott, jeges csatornába zuhantak.
FORRAI G. JÁNOS
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.