Az érettségi és felvételi vizsgarendszer átalakítása, valamint az új szisztémában a vizsgák lebonyolítása mintegy 1,7 milliárd forintnyi többletköltséggel jár az előző évekhez képest – mondta lapunknak Sipos János, az oktatási tárca közoktatási helyettes államtitkára. A kétszintű érettségire összesen négymilliárd forintot költ az állam, ebből 2 milliárdot tesz ki a vizsgákat lebonyolító intézmények normatív támogatása. Ennek rendszere szintén megújul az idén, a közeljövőben jelenik meg az a miniszteri rendelet, amely szerint a támogatást vizsgánként és nem diákonként vehetik igénybe az intézmények, egy vizsgára valamivel több mint 2 ezer forintot kapnak a középiskolák. Az emelt szintű vizsgákat ugyanis nem feltétlenül a középiskolákban, hanem egy háromtagú bizottság előtt más, arra alkalmas helyszínen is lebonyolíthatják. A többletköltséget egyrészt a vizsgarendszer kialakítása, másrészt a magasabb nyomdai kiadások okozzák. Ez évtől ugyanis 114 vizsgatárgyat választhatnak a diákok, a középszintű írásbelikhez 150-, az emelt szintű írásbelikhez 185-féle tételsor készült, emelt szinten 2340 tételből húzhatnak a diákok. A nyomdai kiadásokat a vizsgaformátum megváltozása növeli, mivel az eddigi egy-két oldalas feladatsor helyett 10–20 oldalas teszteket használnak. A jelentkezések múlt pénteki állása szerint a vizsgázók kétharmada középszintű vizsgát választott, annak megfelelően, hogy a felsőoktatási intézmények öt nyelvszak kivételével csak ezt a szintet követelik meg. A felvételizők – az idén először – a jelentkezés után is módosítsanak a bejelölt intézmények sorrendjén, ez július 11-éig áll módjukban, amikor már ismertek lesznek a felvételi ponthatárok. Változik az érettségi és a nyelvvizsga viszonya is, az idén először váltja ki az emelt szintű nyelvi érettségi a a nyelvvizsgát, egyben utoljára váltható be középfokú C-típusú nyelvvizsga érettségire. Ehhez hasonlóan a számítástechnikából szerzett jeles érettségi osztályzat ECDL-bizonyítványt ér.