A cégek a szerződések felénél késnek a fizetéssel, tavaly az átlagos késedelem húsz nap volt. Mit tehet a hitelező, ha adósa nem fizet a felszólításra? Mikor érdemes követeléskezelőhöz fordulni, fizetési meghagyást, felszámolást kezdeményezni, esetleg bírósághoz fordulni?
Némileg javult ugyan a cégek fizetési hajlandósága az elmúlt években, tavaly a számlák 54 százalékát fizették ki időben, az átlagos fizetési határidő 30 nap volt, a késedelem ugyanakkor 20 napos, így egy késve fizetőnél mintegy 50 napot kellett várnia a szállítónak számlája kiegyenlítésére. Ennél nagyobb késedelem is lehet, a Dun & Bradstreet (D&B) Hungária Kft. adatai szerint a szerződések 2,7 százalékánál 60, míg 1,6 százalékánál 90 napos volt az átlagos fizetési késés. Átlag fölötti a fizetési határidő a papíriparban (52 nap), az építőiparban (39 nap) és a gépiparban (33 nap). A követeléskezelők tanácsa szerint a legjobb megelőzni a késve vagy a nemfizetést, de mit tehet akkor egy vállalkozás, ha ez bekövetkezik?
Adós, fizess!
Nemfizetés esetén az első lépés, hogy írásban és bizonyíthatóan szólítsuk fel az adóst a teljesítésre. Amennyiben ez sikertelen, keressük meg az adóst telefonon vagy személyesen és egyeztessünk a nemfizetés okáról - javasolja Antolik Gyula, a követeléskezeléssel és vevőminősítéssel foglalkozó Credit Controll Kft. ügyvezető igazgatója. Az a helyes, ha egy cégnek van saját belső behajtási szabályrendszere is, amelyen belül rögzítik, hogy ki, mikor és mit köteles megtenni, ha a vevő nem fizet. A belső behajtás legfeljebb 30-40 napig tartson. Amennyiben a hitelező és az adós nem jut eredményre, az adós csak ígérget és nem fizet, a 40. napon túl már érdemes követeléskezelő céget megkeresni. A követeléskezelő nagyobb tapasztalattal rendelkezik, hogy miként és hogy kell az adott helyzetben kommunikálni az adósokkal. Lényegében pénzügyi ügyfélszolgálatként működünk, kifogásokat, reklamációkat kezelünk, tájékoztatunk, illetve fizetési konstrukciókat, részletfizetést ajánlunk, meggyőzzünk az adóst, hogy miért jobb, olcsóbb így fizetnie - tette hozzá Antolik Gyula. A követeléskezelők jutalékért dolgoznak, térülés esetén fizet a hitelező, a jutalék mértéke a követelések számától, összegétől és korosságától függ.
Megyünk a bíróságra!
Amennyiben az adós a követeléskezelési eljárás során nem tudott vagy nem akart fizetni, csak a jogi út maradt az érvényesítéshez. Amennyiben az adós befogadta a számlát, lekönyvelte (a számviteli törvény szerint a számlát a tárgyhót követő hónap 15-éig a könyveiben szerepeltetnie kell), akkor célszerű az adós figyelmét felhívni a lehetséges jogi lépésekre. Ha nem könyvelte le, akkor azt bizonyíthatóan vissza kell küldenie a kiállító felé, ha nem, megsérti a jogszabályi rendelkezéseket - mondta Antolik Gyula. A teljesítésről a számlát minél hamarabb el kell küldeni, illetve az azzal kapcsolatos kifogásokat megválaszolni. A teljesítési kifogásokat is minél előbb tisztázni kell, ám az esetek többségében az ezekből adódó vitatott követelésekről és viszontkövetelésekről csak egy elhúzódó bírósági eljárás hozhat döntést. Például szállítási megbízással kapcsolatos mennyiségi kifogás esetén a szállítólevél igazolhatja a teljesítést, az építőipari munkákkal kapcsolatos kifogás esetén azonban az alvállalkozó pernyertességi esélyét csökkenti, ha szóbeli utasításra eltért az építési tervektől. Amennyiben a vevő nem fogadja be a számlát vagy nem ismeri el a tartozását, akkor hosszan tartó, többéves pereskedés is várhat az adósra és hitelezőre. Ennek elkerülése érekében javasolható, hogy részletes szerződést kössenek a cégek, amely tartalmazza, mit kell elvégezni, alkalmazzanak teljesítési igazolásokat, részteljesítésenkénti fizetéssel.
Gyors fizetési meghagyás, lassú végrehajtás
Követelésének érvényesítésére bárki kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást (pénzkövetelést egymillió forintig kizárólag fizetési meghagyással lehet érvényesíteni). A fizetési meghagyást a közjegyző bocsátja ki, az ügyintézés tavaly június óta elektronikusan történik. Nem lehet fizetési meghagyást kibocsátani, ha az adósnak nincs ismert belföldi idézési címe (lakóhelye vagy tartózkodási helye, székhelye vagy képviselete), valamint munkaviszonyból eredő követelés sem érvényesíthető ilyen eljárással. Az eljárás néhány nap alatt lezajlik, ha az adós nem fizet, ellentmondással él, akkor az eljárás polgári perré alakul. Az elhúzódó peres eljárást a szintén elhúzódó - és jelenleg alacsony hatásfokkal működő - végrehajtási eljárás követheti, amely tovább növeli a hitelező költségeit. A hitelező felszámolási eljárást is kezdeményezhet az adóssal szemben, ha az a felszólítására nem reagált. Ha az adós a bíróság értesítésére nyolc napon belül nem reagál vagy nem vitatja a követelést, akkor a bíróság megállapítja a fizetésképtelenségét és elindul a felszámolása. Ez szintén évekig elhúzódó eljárás lehet, és a szállítók számára csak kevés esetben hozhat megtérülést. A felszámolásban ugyanis a felszámoló meghatározott sorrendben teljesíti az adós cég hitelezőinek követeléseit, előbb a munkavállalók és az állam felé fennálló tartozásokat, majd a zálogjoggal, óvadékkal, végrehajtási joggal biztosított hitelezői követeléseket, majd ezt követően, ha a vagyon futja rá, jönnek a többi hitelezők.
Hitelező fizess!
Peres és nem peres eljárások esetén a hitelezők fizetik meg (előre) az ügyvédi munkadíjat, az eljárási díjakat és illetékeket. Fizetési meghagyásos eljárásnál az eljárási díj a követelés három százaléka, de legalább ötezer, legfeljebb 300 ezer forint. Polgári peres eljárásban az illeték mértéke a vitatott követelés hat százaléka. Felszámolási eljárásnál közzétételi költségtérítést kell fizetni, ennek díja 25 ezer forint, valamint illetéket, amely a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében 50 ezer, az a nélkülieknél 25 ezer forint.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.