Adósságrendezési eljárás indult az atkári önkormányzat ellen, amely 83 millió forinttal tartozik a Konzumbanknak. Amennyiben egy ilyen eljárás során a bajban lévő önkormányzatnak nincs értékesíthető, forgalomképes vagyona, megtakarítása vagy átruházható bevétele, akkor a hitelezők bizony futhatnak a pénzük után. Az adósságrendezés hasonlít a cégek elleni csődeljáráshoz, a helyhatóságok azonban ilyenkor is működnek, amihez a szükséges forrásokat biztosítani kell, illetve az eljárás után sem szűnnek meg - mondta lapunknak Szabó Sándor, az atkári önkormányzat ügyeinek intézésére kijelölt pénzügyi gondnok, a Mátraholding Rt. munkatársa. Azok a vállalkozók, akik az önkormányzatokkal való üzletkötést alacsony kockázattal járó ügyletnek gondolták, könnyen csalatkozhatnak, hiszen az adósságrendezési eljárás keretében csak azok a hitelezők juthatnak részben vagy egészben pénzükhöz, amelyek kielégítésére elegendőek az önkormányzat mobilizálható vagyontárgyai (nem forgalomképesek például a polgármesteri hivatal és a közintézmények épületei, valamint a közterek) vagy saját bevételei (az állami normatívát nem lehet felhasználni törlesztésre). Így az ilyennel nem rendelkező települések nem is képesek a teljes adósságtörlesztésre, mint ahogy Atkár sem az. A pénzügyi gondnok szerint ez a módszer alkalmas arra, hogy a jelentős adósságot maguk előtt görgető önkormányzatok tiszta lappal indulhassanak, akár csekély vagyonuk elvesztése árán is megszabadulhatnak a hitelezői nyomástól. Atkár esetében ez a vagyon - a Mátraholding előzetes adatai szerint - egy mindössze öthektáros külterületi földterület. (Atkár környékén a föld ára hektáronként 260-300 ezer forint). Az ilyen eljárásokban a megindítást követő harminc napon belül elkészítendő önkormányzati leltárra Atkár esetében még várni kell, de megkeresésünkre a település jelenlegi polgármestere, Benei Bertalan elmondta, hogy az önkormányzat mintegy 25 millióra tehető saját bevételeit és a tavalyról megmaradt 13 millió forintos megtakarítását is az adósságrendezésre kell fordítani. A helyhatóság a saját bevételek nagy részét a kötelező önkormányzati feladatok ellátására használja fel, fejlesztésre és felhalmozási célú kiadásra évente egy-két millió forintot tudtak fordítani, így a tartozás kiegyenlítése ellehetetleníti a település jövőjét - tette hozzá Benei. Az adósságrendezésből származó előnyök visszaüthetnek bármely más település esetében is. Szakértők szerint ugyanis az ilyen eljárás eredményeként az önkormányzatok nem tudnak részt venni az önrészt megkövetelő pályázatokon, illetve a forgalomképes ingatlanok elvesztésével banki hitelfelvevő képességük is szertefoszlik. Mindez megkérdőjelezi az adósságrendezési eljárásról szóló törvény használhatóságát. Az eljárás során egy adósságrendezési bizottság - amelynek tagja a pénzügyi gondnok, a polgármester, a jegyző és az önkormányzat pénzügyi bizottságának vezetője - reorganizációs tervet készít a tartozásrendezés érdekében. Ilyenkor a helyhatóság költségvetését nem lehet további tételekkel terhelni és a kifizetéseket a pénzügyi gondnok engedélyezi. Vigh György Zsolt