Nagy visszhangot váltott ki fő nyugati partnerünknél a múlt heti kancellárválasztás árnyékában, hogy a Német Külügyi Tanács vezetője lerántotta a leplet a Bundeswehr szétvert állapotának hátteréről.
Tom Enders, aki az Airbus korábbi vezérigazgatója, és elismert szakértőnek számít az európai repülőgép- és védelmi iparban, egy interjúban óva intette Friedrich Merz kancellárt attól, hogy a létszámát, erejét és infrastruktúráját tekintve jelentős lemaradásban lévő német hadseregnél „a pénzt csak úgy kidobják az ablakon”, ahogy eddig.
Annak kapcsán figyelmeztetett, hogy az új, konzervatív-szocdem kormánykoalíció a programjában „jelentősen és szigorúan” , állami hitelfelvételekkel akarja növelni a védelmi kiadásokat, amit a mostani a törvényhozási ciklus végéig egy többéves „védelmi képességfejlesztési terv” létrehozásával alapoznak meg.
A külügyi tanács vezetője szerint viszont Putyin tervszerű lépéseiből látszik, hogy évekkel előrébb jár, mint Európa: az orosz elnök már átállt a háborús gazdaságra, és
nem valószínű, hogy hódító terveihez kivárja a kontinens felzárkózását.
Egy független „európai NATO” létrehozása a cél – jelentette ki a Süddeutsche Zeitung cikkében.
Euro-NATO: már rég át kellett volna térni a háborús gazdaságra
Mint rámutatott, Németország és a fenyegetett Nyugat még mindig nem veszi elég komolyan a katonai kihívásokat.
Holott több hírszerző ügynökség becslése szerint mindössze három-öt éve van Európának arra, hogy jelentősen megerősítse a fegyveres erőit és
készen álljon Oroszországgal szemben megvédeni a határait.
Egyesek úgy vélik, hogy a háborús helyzet sokkal gyorsabban is bekövetkezhet – vetette fel, aláhúzva, hogy Európának „nagyon konkrétan és gyorsan” be kell tömnie a honvédelemben lévő réseket.
Vlagyimir Putyin viszont 2022 őszén már áttért a hadigazdaságra, amikor rájött, hogy a frontok keményednek, és a gyors vég valószínűtlen az ukrajnai háborúban.
Szerinte hasonlót kellett volna tennie Európának is az elmúlt három évben, ez azonban
még nem történt meg, hogy a kormányok ne ijesszék meg a lakosságot.
Az idő viszont – Donald Trump hatalomra lépése óta – már sürget: Európának függetlenné kell válnia az USA-tól.
Szükségünk van európai szuverenitásra, egyfajta euro-NATO-ra
– jelentette ki.
Kötelező katonai behívó nélkül nem fog menni
A külügyi vezető tovább fokozta a feszültséget, mivel szerint
a felkészülés nem fog menni kötelező sorkatonaság nélkül,
és előbb-utóbb minden országnak szembe kell néznie azzal, hogy az önkéntes szolgálatra nem tudnak építeni.
Az úgynevezett önkéntes katonai szolgálat, ahogyan most tervezik a németek is, ostobaság – fogalmazott, kifejtve, hogy a mintaként szolgáló svéd modell, amely az önkéntesek közötti kiválasztási folyamaton alapul, legfeljebb az első lépés lehet.
Utána viszont ismét valódi katonai behívóra lesz szükség, csak
ezt a politikusoknak nincs bátorságuk ilyen világosan kimondani.
Pedig szükségünk van a sorkatonai szolgálatra, hogy tartalékokat építsünk a hadseregben – mondta.
Az „olcsó” drón leteríti a többmilliós tankóriást
Túl kevés nagy méretű rendszerünk van, túl kevés lőszerünk, túl kevés légvédelmünk, rakétavédelmünk vagy nagy hatótávolságú fegyverünk – sorolta a kihívásokat, megjegyezve, hogy a hadigazdaságra való átálláshoz alapvetően jó helyzetben van a kontinens, mert hatékony a fegyveripara.
A britek, franciák és németek például a világ legnagyobb fegyvergyártói és -exportőrei között vannak, és több olyan fiatal vállalat van, amelyek a mesterséges intelligencia hadi alkalmazásával kerülhetnek az élre.
Szerinte
minden forrást egy technológiavezérelt védelmi stratégiára kell költeni,
különösen az MI-alapú technológiák és a harci drónok beszerzésével és a kialakult fegyverkezési bürokrácia megkerülésével.
A Bundeswehrnek gyakorlatilag nincs egy harci drónja sem. Holott egy 10 ezer euróba kerülő intelligens drónnal egy 7 millió euróba kerülő tankot lehet megsemmisíteni – leplezte le a 66 éves szakértő, aki ejtőernyősként teljesítette katonai szolgálatát, majd őrnagyként szolgált a német seregben.
