A szakszervezetek szerint a munkáltatók között nem kevesen vannak olyanok, akik szeretnék elkerülni, hogy dolgozónként havonta több tízezer forinttal többe kerüljön idén a munkaerő, a megemelt minimálbérek és szakmunkás bérminimumok miatt. Így előfordul, hogy 8 óra helyett papíron már csak 4 vagy 6 órában foglalkoztatják a dolgozókat, vagy szakmailag átminősítik őket hogy ezzel faragják le a kötelező béremelés terhét.

A Dávid Ferenc, a Vállakozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is elismerte a lapnak, hogy előfordul a munkavállalók átminősítése, például szakképzett eladókat árufeltöltőként foglalkoztatnak.

A jelenség kapcsán a portál érdeklődésére az Nemzetgazdasági Minisztérium azt válaszolta, hogy az idei munkaügyi ellenőrzési irányelvek szerint a vizsgálatok kiemelt feladata a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása mellett a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum biztosítására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése is lesz.

Az idei ellenőrzések során a hatóság kifejezetten vizsgálni fogja, hogy adott személy ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint van-e foglalkoztatva, mint 2016-ban volt.

A minisztérium tájékoztatása szerint a munkajogi szabályok megsértése esetén bejelentést lehet tenni a konkrét munkáltató, illetve a munkavégzési hely megjelölésével személyesen, telefonon vagy írásban a munkavégzés helye szerinti fővárosi, illetve megyei kormányhivatalnál, mint elsőfokú munkaügyi hatóságnál.