Magyarországon a tanári fizetések tartósan a nemzetgazdasági átlag alatt vannak, a pályakezdőket szinte csak határozott időre veszik fel, a tanárok túlterheltek; a középiskolai tanárok átlagos életkora és a szakmán belül a nők aránya egyre növekszik, a képzettség átlagos szintje viszont csökken, miután a fiatalabb korcsoportokban a főiskolai végzettségűek aránya nőtt - sorolja a főbb közoktatási problémákat a NAPI Online-nak Kerpen Gábor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke.

Mindezeket súlyosbítja, hogy - mint azt korábban megírtuk - két évvel ezelőtt a kormány úgy határozott, hogy 2004-ben a közalkalmazottaknak nem fizethető ki a nekik törvényesen járó 13. havi bér. Az intézkedéssel a kormány mintegy 85-90 milliárd forintot spórolt meg a 2004-es költségvetésben; az illetményt azóta se fizették ki a közalkalmazottaknak. A PDSZ szerint ez az eljárás mélyen antidemokratikus, annál is inkább, mivel a kormány 2004. februárjában vállalta: megtárgyalja a szakszervezetekkel a kifogásolt intézkedést, ám ez a mai napig nem történt meg. „A kormány inkább egyeztetés nélkül tovább szűkítette decemberben azon közalkalmazottak körét, akik megkaphatják ezt az illetményt" - mondja Kerpen Gábor. A szakszervezet szerint a kormány nem először avatkozik be a költségvetési törvényen keresztül foglalkoztatási és oktatási kérdésekbe. Érdekesség, hogy a PDSZ-en kívül más szakszervezet egyáltalán nem tiltakozott kellő eréllyel a közalkalmazottak bérének jogellenes megkurtítása ellen.

Határozott bizonytalanság

Egy fiatal, pályakezdő diplomás pedagógusnak azonban más típusú hátrányokkal is szembe kell néznie a munkaerőpiacon - feltéve, ha úgy dönt, hogy mégis tanárként kíván elhelyezkedni. „Sajnos általánosan elterjedt a pályakezdő tanárok határozott idejű kinevezése, ami óriási létbizonytalanságot okoz” – mondja Kerpen Gábor. A közalkalmazotti törvény - egyébként helyesen - különleges védelemben részesíti a gyesről visszatérni szándékozó nőt. Ugyanakkor aránytalan és szükségtelen nehézséget okoz a pályakezdők, valamint az iskolák számára az állandó helyettesítés gyakorlata. A pályakezdő a határozott idő miatt nem vehet fel bankhitelt, a gyakori cserélődés miatt a tantestület nem tud egységesülni. Ha lejár a határozott idejű kinevezés, a pályakezdő elveszíti állását, nem kap végkielégítést, valamint felmentési idő sem jár.

„Gyakran a régi kollégákat is belekényszerítik a határozott idejű munkavállalásba, pedig kevesen tudják, hogy csak a közalkalmazott beleegyezésével lehet a határozatlan idejű kinevezést határozottá átalakítani” – mondja a szakszervezeti vezető. A PDSZ becslése szerint tavaly 15-20 százalékkal növekedett a határozatlan idejű kinevezések száma. A szakszervezet szerint megoldás lehet, ha szűkítenék a határozatlan kinevezési idő korlátlanságát.

Üres zsebbel a (bér)táblánál

Bár egy pedagógusnak számos juttatást biztosít a törvény, nem újdonság, hogy elsősorban az alacsony alapfizetés miatt nem vonzó a tanári pálya. Egy 2004-es OECD jelentés szerint egy magyar gimnáziumi tanár, aki 15 éve van a pályán, éves szinten tízezer dollárt keres, ami havonta bruttó 164 ezer forintot jelent, míg német kollégája negyvenezer dollárt, vagyis havi 660 ezer forintot vihet haza. A PDSZ véleménye szerint a tanári fizetések nemcsak az uniós, de a magyar nemzetgazdaság átlagbérétől is lemaradásban vannak. Számításaik és a KHS adatai alapján egy pedagógus jelenlegi fizetése - pótlékokkal együtt – mintegy 13 százalékkal alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál.

„Bár idén egész évre vonatkozóan 9 százalékos béremelést vettek törvénybe, de a 13. havi fizetés kiesése miatt valójában csak 1 százalékot emelt a kormány. Mivel tavaly először fordult elő, hogy a bruttó bérek összegszerűen is csökkentek, álláspontunk szerint a Veres János által a napokban megígért plusz 2-3 százalékos béremelés még tárgyalási alapnak sem lehet elegendő" - mondja Kerpen Gábor. Ráadásul a közalkalmazotti törvény 280 órában maximálja az éves munkaidő felső korlátját, a pedagógusoknak ez akár 460 órára is felmehet. További teher, hogy a tavalyi évtől növekedtek a pedagógusok adminisztratív teendői. Kerpen Gábor hozzátette: a tanárok túlterhelésének problémája nem a pedagógiából, hanem az államkassza állapotából és a modern állami közoktatás szervezeti jellegéből fakad.

Zsákmányrendszer, nem meglepő

Kerpen Géza szerint – a finanszírozási kérdéseken túl – a legérzékenyebb pont a pedagógustársadalom számára az, hogy az utóbbi időben az oktatási minisztérium üzenetei erősen kritizálják a tanárok szakmai tevékenységét. „Az évfolyamismétlés általános tilalmát például úgy kommunikálta az OM, hogy nem megengedhető, hogy a tanár büntessen. Miközben a tanárok többségének igenis álmatlan éjszakákat okoz, ha évismétlésre kell ítélniük egy tanulót”.

Sáska Géza oktatáskutató szerint a magyar közoktatás legnagyobb problémája, hogy nem közügyként, hanem szakmai ügyként jelenik meg a képviselete, pedig az értékek-érdekek közötti választás sohasem lehet szakmai kérdés egy demokráciában. "Lényegében a választásokon győztes pártokhoz kötődő pedagógus elit meggyőződésén múlik, hogy milyen irányba mozdul el a közoktatás. Ilyen volt például a vallásoktatás, az erkölcs-pedagógia támogatása korábban, és ilyen az antikapitalista elemeket is hordozó alternatív pedagógia térnyerése a jelenlegi kormány alatt” – véli a kutató.

A rendszerváltás utáni demokratikus deficit abból is látszik, hogy a teljesítményelvű iskolai kultúra, és a testi-lelki terhelést (iskolatáska, buktatás) enyhítő pedagógia közötti választást pusztán technikai kérdésként, és nem a diákok szüleinek, de nem is az iskolafenntartó önkormányzatok ügyének tekintik. "Pedig a közoktatásban érintett laikusokra, a helyi társadalom képviselőire és a szakszervezetekre építő hosszú távú közpolitika nélkül aligha lehet a közérdeket szolgáló hatékonyabb és békésebb közoktatást létrehozni" - mondja Sáska Géza.