A táppénz kiadásoknál a jogszabályok változása (a korábbi felére csökkent a táppénz napi összegének lehetséges maximuma, az ellátás mértéke így havi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét) miatt júniusban 9,2 százalékos volt a megtakarítás az előző hónaphoz képest. Januárhoz viszonyítva azonban ezen a téren 17,2 százalékos volt a zuhanás.
A legfrissebb adatok szerint egyébként az előző évhez képest az idén a táppénzes napok száma, és a táppénzesek napi átlagos létszáma is több mint nyolc százalékkal esett. (Mint ismert, a kormány nem állt meg a táppénz kurtításánál, fokozatosan teljesen kivezetik a rendszerből a passzív táppénzt, és kemény büntetőjogi eszközökkel üldözik a csalásokat.)
Az OEP adatai alapján a pénzbeli ellátásoknál, a táppénz mellett ide tartozik a gyed, összesen több mint 11 milliárd forintot sikerült megtakarítani. A gyógyító-megelőző kiadásokra (fekvő- és járóbeteg, valamint szakellátások, fogászat) 13,2 milliárddal kevesebb ment el a tervezettnél. A gyógyszerkassza azonban majdnem 17 milliárd forinttal szállt el. A kiadások ezen a téren közel öt százalékkal múlták felül az eredetileg kalkulált szintet.
A bevételek viszont mintegy 18 milliárd forinttal szépítették az E-Alapot. Ebben persze jelentős szerepet játszott az egészségügyi hozzájárulás idei emelése. Az ehoból az első félévben 30,2 százalékkal több több folyt be az időarányos előirányzatnál. Az egyéb bevételek között szereplő baleseti és egyéb kártérítési megtérítéseknél a pénz döntő részét a gépjármű biztosító társaságok befizetése teszi ki, amelyre évente két alkalommal kerül sor. Júniusig ezen a jogcímen majdnem 1,5 millirád forint bevételt realizált az E-Alap.
A gyógyszergyártóktól származó befizetések az előirányzottat ötödükkel (8,7 milliárddal) haladták meg. Ez nyilván a következő félévben tovább szárnyal majd, hiszen a cégeket terhelő 12 százalékos elvonást 20 százalékra emelték.