Az új tanév igazi megújulást hoz a köznevelésért felelős államtitkár szerint, mert azt változások sora jellemzi - mondta Hoffmann Rózsa vasárnap Debrecenben, a nemzeti tanévnyitón egy nappal a tanév kezdete előtt. Az 1018-ik magyarországi tanévet, ám ha sokadik is, változások sora jellemzi, amelyek java része most gyökeresen más megvilágításba helyezi rövidesen a tanügyet - tette hozzá. A köznevelési államtitkár a megújulást hozó változások között sorolta fel az új nemzeti alaptantervet, az újrainduló szaktanácsadói rendszert és tanfelügyeletet, az intézmények állami fenntartásba vételét, és a jelentős, minden pedagógusra kiterjedő, ötszámjegyű, értékét megőrző béremeléssel kísért pedagógus életpálya modell bevezetését.

A növekedés a pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra érvényes, ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki a különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között, a törvényi változtatás igazodik a kormány és a pedagógus-szakszervezetek között létrejött megállapodáshoz is - hangzott el korábban a köznevelési törvény módosítása kapcsán. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint. A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ez átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. Jövő szeptemberben újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. Mindez 2016 januárjáig 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek (Napi Gazdaság, 2013. augusztus 27.)

A pedagógusokat a törvény szeptembertől végzettségük szerint három csoportba sorolja, és ettől, valamint a szolgálati idejüktől függően változik a fizetés. A középfokú végzettségűeknél a minimálbér 118,5 százaléka lesz az alapbér − 120 százalék helyett −, a főiskolai papírral tanítók a 98 ezer forint 157,8 százalékát, az egyetemi oklevéllel tanítók a 172,9 százalékát kapják meg szeptembertől. Szakszervezeti szakértők szerint azonban sok pedagógus esetében a nagyobb munkaterhelés − a pedagógus az új tanévtől a heti teljes munkaidejének 80 százalékát, azaz heti 32 órát az intézményvezető által meghatározott feladatokkal tölti, ugyanakkor a tanárnak legalább 22, legfeljebb 26 órában kell tanítania −, illetve egyes pótlékok elvonása miatt nem nő a bér.

A debreceni nemzeti tanévnyitón az emberi erőforrás miniszter azt mondta, a köznevelés felelősségre, minőségre és bizalomra épül. Balog Zoltán egyidejűleg kérte a politika szereplőit, hogy "ne rongálják a bizalmat a köznevelésben", a pedagógusokat pedig arra kérte, hogy "ne engedjék beszivárogni az iskolákba az ellenállást". Szakértők szerint azonban ez már egy késői kijelentés. A nyári prognózisok ugyanis alapvetően megosztották a pedagógusi társadalmat, ami részben arra vezethető vissza, hogy a béremelésből lesznek, akik alig éreznek valamit, és lesznek, akik valóban bruttó pár tízezer forinttal többet kaphatnak a túlóradíjak, a pótlékok javarészének eltörlése, és a megnövekedett munkaterhek miatt.

Ráadásul korábban Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke élesen is bírálta a köznevelés átalakításának folyamatát. Kapkodónak és kiszámíthatatlannak nevezte azt az eljárást, amelynek eredményeként négy nappal a tanévkezdés előtt dönt a parlament a legégetőbb kérdésekről (Napi Gazdaság, 2013. augusztus 22.). A közoktatás egyszerűsítésének célja alapvetően jó, de "a túlzott államosítás", a pluszforrások elzárása hátrányos - mondta. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásával egy olyan megaszervezet jött létre, mely 130 ezer pedagósut foglalkoztat és több mint 10 ezer ingatlannal rendelkezik. Ez csaknem négyszer akkora mint a MÁV. Közfinanaszírozásból a magyar diákok 590 órát tanulhatnak, ez az arány Németországban 800, az Amerikai Egyesült Államokban 1000. A hazai arányok javításához olyan reformokra lenne szükség, amely 5-8 éven keresztül vihető végbe. Ennek részeként Pokorni lehetőségként vázolta fel a 9 évfolyamos általános iskola, a hosszabb tanév és az egész napos iskola lassú, fokozatos bevezetését.