Simor a napokban ismerté vált korlátozó javaslatok kapcsán elmondta, hatalmasra duzzadt hazai devizahitel-állomány jelentős kockázatokat ró a pénzügyi rendszerre és így az államnak felelőssége van, hogy elkerülje a mostani kitettséghez hasonló helyzeteket. Ezt elősegítené a háztartások hiteltörlesztésének a jövedelemhez viszonyított arányának korlátozása, a forint- és a devizahitelekre vonatkozó szabályok megkülönbözetetése (pl. tartalékok szintje), valamint a jelzáloghiteleknél a hitelfedezetként elfogadott szint maximalizálása (kb 70 százalék). Ennek kockázatát az is bizonyítja, hogy a hazai finanszírozást biztosító befektetők két kérdést tesznek fel általában: hogyan alakul a devizahitelek állománya és a költségvetés - hangsúlyozta Simor.

A jegybank elemző és javaslattevő szerepének megerősítése mellett olyan pénzügyi szabályozó csomagra van szükség, amely a kiépült pénzügyi kockázatokat, így a devizaállományét mérsékelné, s ebben lehet szerepe a devizahitelek szigorításának - jelentette ki az MNB elnöke.

A forintkamat csökkentésének egyik közvetett gátja, hogy a GDP 34 százalékát teszi ki a lakosság devizaadósságának állománya - magyarázta Simor András, az MTI-Eco beszámolója szerint. Hozzátette azt is, hogy ma már a háztatások törlesztő részletei a jövedelmek 13 százalékára rúgnak, miközben az euózónában ez az arány 2006-ban 10,5 százalék volt, ráadásul feltehetően magasabb jövedelemből fordítanak kevesebbet törlesztésre.

A Bajnai-csomag eddig jelentős lépéseket tett a jó irányba, de több konzisztenciára, nagyobb átláthatóságra lenne szükség és legfőképpen arra, hogy a költségvetés rendbe tétele ne szakadjon meg, amikor elmúlik a külső nyomás - tette hozzá Török Ádám, a Költségvetési Tanács (KT) tagja. A kormány és az ellenzék a büdzsé alakulásáról egyaránt tesz politikai és szakmai döntéseket, azonban fontos, hogy legyen egy intézmény, amely hiteles szakmai javaslatokkal tudja alakítani a gazdaság szereplőinek a várakozásait és véleményével a Pénzügyminisztériumnak (PM) is referenciapontként szolgálhat. Jelenleg a KT bár 110 milliárddal nagyobbnak látja a költségvetési tervben rögzítettnél a kiadási oldalt, azonban az optimistább makropálya miatt a bevételi oldal 120 milliárddal lehet nagyobb a vártnál. 2010-11-ben azonban a Tanács növekedési várakozásai elmaradnak a PM-étől és ez növeli a fölültervezési veszélyeket - hívta fel a figyelmet Török.