Évközi adóváltozásokra csak végszükség esetén lehet szó. ám ilyen helyzet most nincs - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió reggeli műsorában. A kormány még nem döntött a kérdésben, még csak gondolat fázisában létezik az elképzelés, a döntéstől még messze vagyunk.

A tranzakciós járulék viszont 2013-tól "nagy valószínűséggel" megjelenhet a költségvetési bevételek között, ennek mértéke az átutalások, sárga csekkes befizetések egy ezreléke lehet - fogalmazott Orbán.

A tranzakciós járulék esetleges bevezetése arra is jó, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább "áttereljék" a fogyasztás, a forgalom irányába - tette hozzá a miniszterelnök.

Zsarol az EU?

Zsarolásnak tartaná a miniszterelnök, ha az Európai Unió politikai feltételeket támasztana a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás ügyében Magyarországgal szemben. Orbán szerint  az IMF-nek nincs olyan feltétele, amely ne pénzügyi jellegű lenne.

Az EU viszont "kacérkodik azzal a gondolattal" - bár szerinte "még nem lépték át a Rubicont" -, hogy politikai feltételeket támasszon Magyarországgal szemben - fejtette ki véleményét a kormányfő. Hozzátette, hogy ha az EU ilyen döntést hozna, azt a leghatározottabban vissza kellene utasítania nemcsak Magyarországnak, hanem a többi uniós tagállamnak is.
Politikai feltételeket támasztani ugyanis egész egyszerűen zsarolás lenne, amely nem fogadható el az EU-ban - jelentette ki Orbán Viktor.

Brüsszel nem Moszkva

A kormányfő szerint a hitelkérelem szempontjából "minden nap előrébb vagyunk egy fél lépéssel". "Még ha a sebesség nem is tűnik megfelelőnek. Sokkal több kérdést oldottunk meg, mint amit nem" - tette hozzá. Emlékeztetett: Brüsszel napokon belül dönthet a magyar válaszokról és kialakítja álláspontját, és ezek után le is zárhatjuk ezt a fejezetet. "Ha marad nyitott kérdés, akkor azt az Európai Bíróságon rendezzük" - magyarázta.

"Ne veszítsük szem elől, hogy miről is folyik most a vita a kormány és az EU között. A viták nagyon gyakoriak az Európai Unióban, a mindennapi élet részét képezik, ezeket nevezzük kötelezettségszegési eljárásoknak. Ha valamelyik kérdést nem tudjuk rendezni, akkor az Európai Bíróság elé kerül. Brüsszel nem Moszkva, ezért az egyik fél sem dönthet arról, hogy lezárja az ügyet. Csak egy harmadik fél dönthet és ez a bíróság" - vélekedett a kormányfő.