Nemrégiben jelentette meg az Egyensúly Intézet a Magyarország-kézikönyv, 33 megoldás 33 égető problémára című könyvet, ennek apropóján adott a Telexnek interjút az intézet igazgatója, Boros Tamás.

Ebben szóba került a nyugdíjrendszer működése is, amelyet a 10. legfontosabb magyarországi problémának ítéltek meg.

Kapcsolódó

A szakértők úgy látják, hogy jelenleg több mint 800-850 ezer öreg kap létminimum alatti öregségi nyugdíjat, miközben 77 ezren félmillió forintnál magasabb ellátásban részesülnek.

A szakértők arra is rámutatnak, hogy a nyugdíjakat kizárólag csak az inflációhoz indexálják, ezért a 2010-es évek gyors béremelkedése mellett a nyugdíjak leszakadtak a bérektől, így ma már a 13. havival együtt sem éri az átlagkereset 60 százalékát.

Az Egyensúly Intézet javaslata szerint egy kétpilléres rendszerre volna szükség: egyrészt mindenkinek járna egy minimálnyugdíj, amelyet automatikusan a mindenkori létminimumhoz igazítanának, ez 2025-ben 174 ezer forintnak felelne meg. Erre épülne rá a munkateljesítmény alapján számolt rész.

A két pillér közül az egyik a szolidaritási pillér lenne, ami általános adóbevételekből lenne megfizetve. Ez a nyugdíjkorhatár betöltését követően mindenkinek automatikusan járna, és megegyezne a létminimummal.

A másik pillér egy úgynevezett megtakarítási pillér lenne, amelyben a dolgozók egy virtuális számlára gyűjthetnék be a befizetéseinek, és ahol a begyűjtött összeg az állampapírhozamhoz kötötten kamatozna.

A megtakarítási pillér egy kisebb részét a nyugdíj előtt is felhasználhatná a dolgozók, többek között oktatásra vagy akár egy sabbatical jellegű pihenőévre is. Ugyanakkor a befizetések döntő hányadát továbbra is nyugdíjkorhatár után, fix havi járadékként fizetnék ki.

A nyugdíjasok éve lesz 2026, itt van minden, amit feltétlenül tudniuk kell

Inflációkövető emelés, valamint a 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi első heti összegét is megkapják az arra jogosultak 2026-ban. Van azonban, ami így sem változik.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.