Az államháztartással kapcsolatban az MNB szakértői úgy vélik, hogy 2012-ben a szabad tartalékok törlésével és a fejezeti zárolásokkal a GDP 2,6 százalékpontjára lesz leszorítható a hiány. Ugyanakkor a jegybank felhívja a figyelmet arra, hogy a fejezeti zárolások törlése csak megfelelő kiadáscsökkentő intézkedések mellett hajtható végre, a tartalékok törlése pedig nem ad lehetőséget a kockázatok kezelésére.
Forgatókönyvek a kockázatokra
Az előrejelzést több bizonytalansági tényező övezi. Az első, nagyon óvatos szcenárió szerint az európai adósságválság további mélyülése jelenti a legfőbb kockázatot. Ez a jelentés által felvázolt pályától lényegesen eltérítheti a gazdaság állapotát.
Az európai bankrendszer tőkehelyzetének meggyengülése és az üzleti bizalom romlása az eurózóna recesszióján keresztül fékezné a magyar exportot, valamint a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése növelné a magyar eszközök kockázati prémiumát. Ebben az esetben a gazdaság helyzetét a monetáris politika fokozatos, ám erőteljes kamatemeléssel tudná csak stabilizálni.
A második forgatókönyv a mai helyzetnél kedvezőbb feltételekkel számol. Ebben az esetben az európai döntéshozók 2012 első negyedében gyors és határozott lépéseket tesznek az adósságválság rendezésére. Ez még az idénre várt hazai stagnálást is a bővülés irányába mozdíthatja. Ebből a jelenlegi kamatszint tartása, majd óvatos csökkentése következik.
További kockázati tényezőt jelent a kibocsátási rés becslése. A válság óta a magyar gazdaság kapacitása erőteljesen szűkülhetett. A gyors szektorális átalakulások, a keményedő finanszírozási korlátok, az emelkedő csődráták egyaránt a potenciális növekedési ütem csökkenése irányába mutatnak. Mindez dezinflációs hatással jár együtt és változatlan feltételek mellett az alapkamat tartását vetíti előre annak érdekében, hogy az inflációs cél a jegybanki horizonton elérhető legyen.
Az alappálya stagnálást vár jövőre
A Simor András jegybankelnök által már kedden a kamatmeghatározó ülést követően ismertetett prognózis jövőre 5 százalékos inflációval és 0,1 százalékos gazdasági növekedéssel, míg 2013-ra 2,6 százalékos árindexszel és 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol.
Az éves GDP-előrejelzés legyezőábrája
(éves változás, szezonális igazított és kiegyensúlyozott adatok alapján)
2013 első felére elérhetővé válhat az inflációs cél, de ehhez szigorú kamatpályát kell fenntartani. A stáb elemzése szerint némileg tovább szigorodnak a monetáris kondíciók, azaz további kamatemelés várható.
Az éves inflációs előrejelzés legyezőábrája
A fiskális politika hatása a háztartásokra
A költségvetési folyamatok, azokon belül is elsősorban a jövedelemadók csökkentése idén a GDP 2,7 százalékával egyenértékű keresletbővülést eredményezett. Jövőre azonban mindez 2,4 százalékos mínusszal jár együtt. A fiskális politika a háztartásokat terheli jövőre nagy mértékben, elsősorban a szociális kiadások lefaragásán keresztül. 2013-ban pedig további mérsékelt keresletszűkülés várható.
2011 | 2012 | 2013 | |
1) Személyi jövedelemadó | 1,6 | -0,4 | 0,1 |
2) Járulékok | 0,2 | 0,1 | -0,3 |
3) Nettó bérek közterhek nélkül | -0,5 | -0,2 | -0,2 |
4) Pénzbeni szociális juttatások | -0,3 | -0,6 | -0,5 |
5) Reálhozam kifizetés (egyszeri transzfer) | 0,8 | -0,8 | 0.0 |
6) Végtörlesztés (közvetett állami transzfer) | 0,0 | 0,2 | -0,2 |
7) Bérkompenzáció - transzfer a vállalatoktól | 0,0 | 0,2 | 0,3 |
Impulzus összesen | 1,8 | -1,5 | -0,8 |
Forrás: MNB |