Különböző országok bankjai közül főként a németek és a franciák vonnak ki forrásokat a régiónkból. Az egységes európai bankrendszer lényegében megszűnt - hangsúlyozta Ország Mihály, a K&H treasury igazgatóságának vezetője. A bankok szerepét az Európai Központi Bank (ECB) veszi át ebben a helyzetben, azzal, hogy transzferálja a bankrendszer finanszírozását. Ezen belül is a németek veszik át a finanszírozás terheit.

Európában egyre romlik a növekedési kilátás, ezért is próbál az ECB extra likviditással a folyamatok elébe menni. Az indikátorok azt mutatják, hogy recesszióba süllyed Európa, miközben nő a kockázatvállalási hajlandóság.

Az kellemes Magyarországnak, hogy bár a konjunktúra romlik, de a befektetői bizalom egyelőre nem romlik nagy mértékben, vagyis kizárólag a külső kockázatvállalási hajlandóság miatt lehet magyarázni a magyar finanszírozási költségek alakulását.

Jövőre sem lesz növekedés

Ami aggasztó dolog Országh Mihály szerint, az a vállalatok külső eladósodottsága, ami szintén egyébként csökken. Vagyis a kívülről finanszírozott beruházások csökkennek, márpedig ez az oka a növekedési kilátások romlásának. 2005 és 2011 között a kumulált növekedés is lényegében nullává lett, miközben 30 százalék körüli mutatókat tudnak a szlovákok és a lengyelek. Az aggregát eladósodottságunk ebben az időszakban még nőtt is. Ha ezt levonjuk, kiderülne, hogy az ország sokkal régebben van recesszióban, vagyis a növekedés elmaradásának fundamentális okai vannak.

Országh már nem számít azzal, hogy jövőre nőne a GDP. De a szerkezet az nagyon fontos, gyakorlatilag a nettó exporton kívül semmi nem tud növekedést generálni ebben az országban. Se belső fogyasztás, se állami beruházások nincsenek, vagyis nincs más húzóágazat.

A beruházásokkal kapcsolatban gyakran elfelejtjük, hogy a nettó külföldi befektetéseket kell ide vonzani. Minél nagyobb a külföldi beruházások aránya, annál nagyobb a növekedés, hiszen itt egy tudás transzfer is bekövetkezik, ami lecsapódik a kisvállalati szektorban is. Mindez pedig versenyképesség javulást eredményez.

Az ország relatíve alulteljesít 2006 óta a versenyképességi mutatók alapján, elsősorban a munkatermelékenység alakulása szempontjából. A beruházások elmaradásának nem elsősorban a banki finanszírozás kiesése az oka - mondja Ország Mihály. Szerinte a beruházások egyszerűen hiányoznak, vagyis nincs mit a bankoknak finanszírozni. Azért nincsenek beruházások, mert nagyon rosszak a profitkilátások. A cégek profitabilitása nincsen meg, ezért kétséges, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv eléri-e a célját.

A bankrendszer alkalmazkodik

Ami a magyar bankrendszert illeti, Országh szerint tőkeproblémája a magyar bankrendszernek nincs, inkább megtérülési gondok vannak. Korábban - igaz - extraprofitra tett szert a bankrendszer, extra kockázat mellett, most ezt adja vissza. Azért nagy a szórás - teszi hozzá - vannak veszteséges és nyereséges bankok is. A veszteségek oka elsősorban a rossz hitelezés volt. Ezek leépülése zajlik most, ezért tőkepótlásra szorulnak ezek a bankok. Ugyanakkor az anyabankok ezt nem szívesen teszik költség okok miatt. Azok a bankok, amelyek ebből a folyamatból kimaradtak, azok tőkehelyzete továbbra is egészséges szinten vannak.

A masszívan veszteséges bankok mikor hagyják itt Magyarországot - hangzik el sokszor a kérdés Országh Mihály szerint. A bankár úgy látja, hogy ez nem valószínű, hogy megtörténne, mert egy bankeladás óriási veszteséget okoz az anyabanknak, ezért az ország elhagyásának költségei még mindig magasabbak, főleg a jelenlegi külső bankszektor környezetében igaz ez. De fontos komponens, hogy a likviditás javul a bankszektorban. A hitelbetét arány a 80 százalékig is lemehet, Országh szerint. A hitelezés felfutása ezt követően tud beindulni. De mivel nyitott a bankrendszer, ezért a kihelyezés is egy jelentős része külföldön történhet meg, ugyanis a világ az egységes európai bankrendszer irányába halad.

Ha nincsenek belső növekedési kilátások, akkor Magyarország könnyen nettó tőkeexportőr lehet. Az anyabankok jelenleg is folyamatosan vonják ki a finanszírozást a bankrendszerből. A bankok közben egyre kevesebb anyavállalati forrásra tartanak igényt, gyakorlatilag ezért javul a külső finanszírozásuk. De ez egy egészséges tőkekiáramlás, ezzel javul a bankrendszer stabilitása.

A bankok betétállománya tud nőni, annak ellenére, hogy az állam is belépett a megtakarítások összegyűjtésébe. Ez elsősorban a háztartások megtakarításainak köszönhető, vagyis ilyen értelemben van pénzügyi konszolidáció.

Mi azt tapasztaljuk - mondja Országh Mihály - hogy nincs hitelkereslet, elsősorban pedig ez az oka a beruházások elmaradásának. A hitel-elbírálási szempontjaikon valóban szigorítanak a bankok, de ezen a szinten felül hajlandóak finanszírozni. De a romló vállalati profitabilitás szempontjából ezen a szinten kevés vállalható hitelbefektetést találni.

Borús jövőkép

A magyar hitelezési dinamika -világbajnok módon - omlott össze az elmúlt időszakban. Ráadásul nem várható javulás a vállalati hitelezés területén, csökkenő volumenekre számítunk 2014 végéig - zárta előadását Országh Mihály.