Kaposváron tartják a Fidesz Háborúellenes Gyűlését, ahol Orbán Viktor azt mondta, ha rezsicsökkentés nem lenne, akkor az mindenkit leteperne a földre. 

„A magyarok kevesebbet fizetnek az energiáért, mintha állami szabályozás nélkül a piacról kellene megvenni. Nagy vita, hogy szabad-e ilyen dolgot csinálni. Szerintem ezt nem elméletből, hanem a valóságból kell levezetni. Nyugat-Európában az önökhöz hasonló polgárok Európában kétszer, háromszor többet fizetnek a rezsiért, mint önök. Ki bírnák-e ezt a magyar családok?”

A kormányfő arra is rámutatott, ha nem vennék el a Mol vagy az MVM profitjának egy részét, és nem terítenék szét azt, akkor sikeresebb vállalatok lennének, de mindennek ára van. Jelezte, hogy a  Shellnek például az energiaárak emelkedése előtt 19 milliárd volt az éves profitja, ami egy év alatt 40 milliárdra emelkedett.

„Ez nagyon bonyolult ügy, nehéz fenntartani, de ez egy szolgáltatás, amit a magyar államnak kell nyújtania" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint a gáz mellett a villanyban van még mozgásterünk, Paks 2. megépítésével és  Paks 1. üzeméletének meghosszabbításával számolnak, de kell a napenergia, és vásárolunk gázmezőket is.

A kormányfő beszélt a magyar agráriumról is.

Magyarország mezőgazdasága húsz millió ember eltartására képes. Van egy harc a kereskedők és a termelők között az egész világon. Dél-Amerikából vagy Ukrajnából behozni az élelmiszert azt jelenti, hogy a magyarok importot fogyasszanak. „A magyar szuverenitásnak is kulcskérdése, hogy legyen magyar vidék, magyar falu, magyar mezőgazdaság. Van kiskapu, ha egy nagy buzogánnyal beszakítjuk" – jelentette ki Orbán Viktor. 

A Mercosur-egyezményről közölte, úgy akarják elvenni a tagállamoktól a ratifikációs jogot, hogy amíg nincs ratifikáció, ideiglenesen hatályba léptetné az Európai Bizottság azt a szerződést, amit más országok sem fognak megszavazni. Orbán Viktor szerint összefogással meg lehet menteni a gazdákat ettől. 

Bele kell törődni abba, hogy a NATO és az Európai Unió nem húzódhat közvetlenül Oroszország határainál, mert az oroszok erre háborúval fognak reagálni

– tette világossá Orbán Viktor. Kiemelte: „Európa háborúban van, a kérdés, hogy a hatásai milyen gyorsasággal érkeznek az életünkbe. Orbán Viktor egy kinyomtatott Politico cikket bemutatva arról is beszélt, hogy 1500 milliárd dolláros ukrán támogatási igénynél tartunk. A kormányfő szerint a választás tétje az is, hogy „Magyarországot ebbe a pénzügyi adós rabszolgaságba beengedjük-e”, ebben az ügyben indítottak nemzeti petíciót is.

A miniszterelnök  hangsúlyozta, „nem azért nem támogatjuk Ukrajna uniós tagságát, mert kőből van a szívünk, hanem azért mert nem akarunk rontást hozni a saját fejünkre.”

Orbán Viktor az őt ért fenyegetésekről is szólt.

A fenyegetettség mértéke nem egyetemesen magas, inkább közepes - jelentette ki a kormányfő, amikor arra vonatkozó kérdést kapott, hogy fél-e az ukránoktól. Aláhúzta:

Félelem nélkül nincs bátorság. A félelem az, amit le kell győzni. A bátor legyőzi a félelmét, a gyáva nem. Amikor Zelenszkij fenyeget, arra szoktam gondolni, hogy ő az én ötödik ukrán elnököm. Nem emlékszünk az előző négy nevére sem.

A miniszterelnök elárulta, hogy a személyes fenyegetéseket időnként komolyan kell venni, de az a dolga, hogy az országban nyugalom legyen, „semmi felesleges hősködés, nyugodt, higgadt tempó. Nem az a dolgom hogy lázban tartsam az országot ilyen olyan fenyegetések kapcsán”.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere a gyűlésen azt mondta, a jobboldali kormányok alatt építünk, a baloldali kormányok alatt védekezünk, túlélünk. Hozzátette, a baloldali kormányok alatt, ha pénz kellett, elvették az emberektől, családoktól, és eladtak mindent, ami a magyaroké volt, bevezették a tandíjat, elvették a 13. havi nyugdíjat, a munkanélküliségi arány emelkedett, az ország eladósodott, mi fizettük a legtöbbet az energiáért. Ehhez képest 2010 után segély helyett munkát adtak, világraszóló adómentesség az édesanyáknak, 13. és 14. havi nyugdíj, programok a falvaknak és városoknak.