Idén 34. alkalommal adták át a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyet a díjátadást megelőző naptári évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot elérő, Magyarországon bejegyzett társaság kaphat meg.

A bírálóbizottság rekordszámú, összesen 91 pályázatot értékelt és 6 szempontot figyelembe véve választotta ki közülük az elmúlt év legsikeresebb innovációit.

A pályázati feltételeknek megfelelő pályázati anyagok összesítése alapján az idei díjra benevezett innovációk révén a pályázó vállalkozások összesen több mint 980 milliárd forint éves többlet árbevételt értek el, a megtakarítások, a környezeti terhelés csökkentése és egyéb pozitív hatások együttesen pedig további több mint 260 milliárd Ft értékű társadalmi hasznot eredményeztek.

A modern világban a versenyképesség alapja elsősorban a tudás és innováció alapú gazdaság. Az elmúlt több mint három évtizedben a magyar gazdaság kezdeti gyors felzárkózása elsősorban a külföldi technológia és tőke beáramlásának, majd a foglalkoztatottság növekedésének a gyümölcse volt. Amint ezek a források kimerültek, a felzárkózás lelassult. Az egy munkaórára eső termelékenység például az EU átlag 70%-a körül hullámzik 2010-óta. Nagyobb hozzáadott értéket produkáló hazai vállalatokra, tevékenységekre van szükség minél nagyobb számban, aminek eszköze a folyamatos és széleskörű innováció a gazdaságban és a társadalomban

– emelte ki dr. Pakucs János, a MISZ alapítója, tiszteletbeli elnöke, aki az elmúlt évtizedekben a magyar innováció elősegítéséért és népszerűsítéséért kifejtett munkássága elismeréseképpen a díjátadó eseményen átvehette a Magyar Innovációs Szövetség által az idei évben alapított Magyar Innovációs Életműdíjat.

Pakusz János
Pakusz János
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

„Az innovatív megoldások egyértelműen előre viszik a magyar gazdaságot. Mivel jelenleg globálisan a technológiai cégek döntő többsége és a kockázati tőke oroszlánrésze is az Egyesült Államokban és Kínában található, nem kérdés, hogy erre a kihívásra Európának és ezen belül Magyarországnak is érdemben válaszolnia kell. Jó látni, hogy az innovációra épülő ötletek idehaza szinte az összes vállalkozói szegmensben a mindennapi gyakorlat részévé válnak, jelenlétük folyamatosan erősödik” – hangsúlyozta beszédében Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Nagy Elek
Nagy Elek
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A legtöbb pályázat ipari, illetve informatikai szakterületről érkezett, földrajzi tekintetben pedig a fele érkezett Budapestről. Nagy számú pályázatot adtak be startup vállalatok (az összes pályázat 16 százaléka) és a KKV-k (az összes pályázat 68 százaléka). Árbevétel vonatkozásában az innovációk által elért 980 milliárd Ft-ot meghaladó éves többleteredmény túlnyomó része (70 százalék) exportpiacon realizálódott.

„A rekordszámú pályázat, a startup pályázók számának jelentős növekedése, illetve a KKV-k magas aránya azt jelzi, hogy a megújított, jelölésre épülő pályázati rendszer jól vizsgázott, partnereink segítségével sokkal több innovatív vállalatot értünk el a Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásával. A szervezésben együttműködő szervezetek összesen 236 céget jelöltek kiemelkedő innovációs eredményeik alapján, közülük 56 nyújtott be pályázatot, vagyis a 91 pályázó közel kétharmadát valamelyik jelölőszervezet nominálta” – emelte ki Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezetője, a szervezőbizottság elnöke.

Ők kapták a díjakat

A 2025. évi Magyar Innovációs Nagydíjat egy magyar családi tulajdonban lévő vállalat, a Kravtex-Kühne Csoport kapta az ultrakönnyű városi-elővárosi buszcsalád kifejlesztése és az ezzel elért üzleti eredmény elismeréseként. A Credobus a magyar Kravtex-Kühne Csoport autóbuszmárkája, a cégcsoport Mosonmagyaróváron és Győrben a kelet-közép európai régió egyik legnagyobb kapacitású buszgyárát működteti.

A Credobus 2021 óta több lépcsőben mutatta be újgenerációs termékcsaládját, a dízelüzemű Econell Next és a 100 százalékban elektromos meghajtású Electronell modellek számos újdonság mellett elsősorban a saját fejlesztésű futóművüknek és az önhordó vázszerkezetnek köszönhető ultrakönnyű súlyukkal emelkednek ki a mezőnyből.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A Credobus a dízel és az elektromos modelleket is önállóan fejlesztette, emellett a kiemelt rendszerintegrációs- és szoftverfejlesztési feladatok is Magyarországon valósultak meg. A buszokhoz közel 100 magyar kis- és közepes vállalkozás kapcsolódik gyártmányaival, az e-buszok sorozatgyártásának megkezdése pedig közvetlenül közel 500 magyar munkahely megőrzéséhez járul hozzá. 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén első alkalommal kiírt 2025. évi KKV Innovációs Díjában a Webwise Hungary Kft. részesült a magyar cégek export piacra lépési lehetőségeinek elősegítését segítő Syncee nevű új kereskedelmi rendszeréért, amely összekapcsolja a különböző e-kereskedelmi platformokon működő webáruházakat, lehetővé téve számukra, hogy egymás termékeit is értékesítsék.

A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Ipari Innovációs Díjat az Omixon Biocomputing Kft. kapta a NanoTYPE és NanoTYPE HLA 11 Plus transzplantációs genetikai tesztek kifejlesztéséért. A cég a termékeit a világ minden tájára exportálja, a nemzetközi piac vezető középvállalatai közé tartozik.

A szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Informatikai Innovációs Díjban a PCB Design Kft, és a megvalósításban közreműködő CAD-Terv Mérnöki Kft. részesült a QM kvantumvezérlő hardverplatform kifejlesztéséért.

Az Agrárminisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Agrár Innovációs Díjjal a Hevesgép Kft.-t díjazták a Megnövelt teljesítményű silókombájnokhoz igazított új generációs rendfelszedő család kifejlesztéséért. A vállalat csaknem 70 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek gyártásával, az 1993-ban privatizált cég ma Heves város egyik legnagyobb munkaadója. A cég fő profilja a gabonatermesztéshez szükséges eszközpark fejlesztése és gyártása. 

Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Energetikai Innovációs Díjat a CoreComm SI Kft. érdemelte ki egy tetőcserépbe integrált napelemes rendszer kifejlesztéséért.

A szintén az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a Virgin Oil Press Kft. részesült a Vegyszermentes, hulladék nélküli élelmiszeripari értékmentés kidolgozásáért. A cég napraforgóból készít növényi italt, elsőként a világon ők kísérletezték ki ezt a terméket, de sok más egyedi élelmiszertermék is kapcsolódik a cég nevéhez.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2025. évi Iparjogvédelmi Innovációs Díját a Pro Patria Electronics Kft. kapta a “PASR-17c Pointer” nevű passzív radar megoldás kifejlesztéséért. A „Beagle” névre keresztelt felderítő radarrendszer a legsikeresebbnek nevezhető a maga kategóriájaban, amennyiben az üzemelő egységek számát, illetve ha a rendszer széleskörű alkalmazását vesszük figyelembe.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2025. évi DeepTech Díjában az eChemicles Zrt. részesült a Zöld vegyi anyagokat előállító CO₂-elektrolizáló rendszer kifejlesztéséért.

A Magyar Innovációs Szövetség 2025. évi Startup Innovációs Díja a Kodesage Zrt.-hez került a Generatív mesterséges intelligenciával támogatott nagyvállalati szoftverfejlesztési automatizáció kifejlesztéséért. A cég helyben telepített mesterségesintelligencia-platformot fejleszt, amely az informatikai rendszerek megértésére, dokumentálására és karbantartására szolgál, ezzel is támogatva a mérnökcsapatokat.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Kapcsolódó