A Magyar Helsinki Bizottság és más jogvédők korábban arra jutottak, hogy a helyi önazonossági törvény valójában arra szolgál, hogy hátrányos helyzetű, elsősorban roma emberek az egyes településektől távol tartsák.

A Magyar Helsinki Bizottság azt írja, hogy a civilek erre már régóta figyelmeztetnek, miközben Navracsics Tibor miniszter tagadta, hogy a törvényt eddig diszkriminatív célokra használták volna.

Kapcsolódó

Az önkormányzatok tucatszám fogadtak el szinte azonos szövegű rendeleteket, főleg szegényebb, romák lakta térségekben. Ezek gyakran jövedelemhez, vagyoni helyzethez, iskolai végzettséghez, sőt személyes meghallgatáshoz kötötték a beköltözés engedélyezését, ami a Bizottság szerint teret ad az önkormányzati önkénynek és az előítéletes döntésekhez.

Most a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal igazat adott a civileknek: közölték, hogy egy kivételével a vizsgált rendeletek súlyosan diszkriminatívak, ezért azonnal hatályon kívül kell őket helyezni.

A jogvédők ugyanakkor azt látják, hogy nem elég az egyes rendeletek visszavonása, hanem magát a helyi önazonosságról szóló törvényt is kell vonni a jogrendszerből, mivel az mostanra rendszerszintű diszkriminatív jogalkotáshoz vezetett.

Ezt több civil szervezet közösen sürgeti, köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Roma Sajtóközpont, a Polgár Alapítvány az Esélyekért, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, az Amnesty International Magyarország, a Human Dignity in Action és a Magyar Helsinki Bizottság.

Több mint egymillió forintot kell fizetnie, aki erre a magyar településre akar költözni

Tavaly nyár óta van lehetősége az önkormányzatoknak betelepülési hozzájárulást kérni azoktól, akik az adott település lakói kívánnak lenni. Győrújbarát nem akármekkora összeget kér el egy hőn áhított lakcímért.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.