Az elmúlt évek gazdasági folyamatai alapjaiban formálták át az üzleti környezetet. A globális ellátási láncok ingadozása, a fogyasztói kereslet kiszámíthatatlansága, valamint egyes munkakörök átalakulása vagy eltűnése együttesen csökkentették a tervezhetőséget. Ebben a bizonytalan környezetben a rugalmas erőforrás-gazdálkodás már nem versenyelőny, hanem alapfeltétel, és így van ez a munkaerőpiacon is.

Világszerte dinamikusan terjednek a feladatalapú, rugalmas munkavégzési formák – ezeket gig economy-nak nevezzük. Magyarország azonban még lemaradásban van: az atipikus foglalkoztatási formák aránya régiós összevetésben is alacsony, miközben a munkavállalói igény egyértelműen növekszik.

Minden ötödik magyar ember szeretne valamilyen formában rugalmasan dolgozni. Egyrészt az az ok, hogy több pénzt szeretne keresni, másrészt az, hogy a jelenlegi élethelyzetébe csak a rugalmas munka fér bele – derül ki a Giggle által készített friss Gig Economy Report-ból.

  • 67 százalékuk semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, ezért 50 százalékuk mindennapi megélhetésre használja a megkeresett pénzt,
  • a többiek (33 százalék) ennél sokkal tudatosabbak és meg is takarítanak a fizetésből.

A munkaképes korú lakosság több mint 20 százaléka nyitott lenne rugalmas munkavégzésre. Ez a potenciális munkaerő többszöröse annak a létszámnak, amely jelenleg például a diákszövetkezeteken keresztül elérhető. Ráadásul ez a csoport nem alkalmi lehetőségeket keres: többségük stabil jövedelemkiegészítésre törekszik, 72 százalékuk hajlandó lenne 20 százalékkal többet is dolgozni hetente
– ismertették az eredményeket a Giggle sajtóreggelijén az alapítók, Sebestyén Ádám és Birizdó Ádám.

j
Sebestyén Ádám és Birizdó Ádám, a Giggle alapítói
Kép: Giggle

A rugalmas munkavállalók a tévhittel ellentétben nemcsak elérhetők, hanem képzettek, motiváltak és hosszú távon is aktív szereplői lehetnek a munkaerőpiacnak. A Giggle kutatásából kiderül: 85 százalékuk legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, 50 százalékuknak legalább szakmája van, míg 20 százalékuk diplomás.

A magyar piac teljesen más

Borzasztóan alacsony a magyar munkaerőpiac mobilitási és alkalmazkodási képessége – hívta fel a figyelmet Oszkó Péter, az OXO Technologies Holding Nyrt. alapító-vezérigazgatója. Kiemelte: korosztályok alapján jelentős eltérések vannak, a fiatalok például sokkal nyitottabbak a rugalmasságra, ugyanakkor a szabályozói, döntéshozói kör továbbra is az idősebb korosztályból kerül ki.

Balogh Petya, a STRT Holding alapító-vezetője szerint a bizalom fontos kérdés. Magyarországon munkavállalói és munkaadói oldalról is van egy bizalmi gát. Utóbbiak részéről egyrészt a rendszerrel kapcsolatban merülnek fel alapvető kérdések, valamint a mentalitást is nehéz átformálni, hogy a dolgozók nem töltenek az irodában napi 8 órát.

Vannak specifikus szektorok, ahova könnyű rugalmas munkaerőt találni, mert jól felosztható munkafolyamatokkal és munkaszervezéssel működik a cég. Tipikusan ilyen a vendéglátás, ahol egyértelműen meghatározható, hogy például egy pultosra vagy felszolgálóra van szükség meghatározott időszakokra.

A nagy monolitok helyett kisebb csapatok is tudnak értéket teremteni és létrehozni egy sikeres céget – hangsúlyozta Balogh Petya, kiemelve, hogy több ezer munkavállaló helyett ma már néhány is elég.

Ha bemegyünk délelőtt 11 órakor egy plázába, sokkal többen vannak és nagyobb az élet, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt – ez kiválóan érzékelteti a munkapiac változását.

Kevesebb fizetés is jó, ha rugalmas a munkarend

„Ha vannak egyéb juttatások (például rugalmas munkaidő vagy távmunka), akkor a munkavállalók jó része hajlandó alacsonyabb jövedelemért is dolgozni” – mondta Rózsa Katinka, a United Platforms HR-vezetője.

Tajta Ákos, a Wolt korábbi regionális vezetője hangsúlyozta, hogy ezeknél a munkáknál nem órabérben kell gondolkodni, hanem az elvégzett feladathoz kapcsolódik a díjazás. Mint mondta, ez a többségnek egy másodállás.

A bérek transzparenciájával kapcsolatban Rózsa Katinka elmondta: a munkavállalók 87 százaléka hozzájárult ahhoz, hogy a bére a cégen belül „nyilvános” legyen. Szerinte ez hozzájárult a bérekkel kapcsolatos elégedettséghez, valamint az emiatti fluktuáció teljesen eltűnt a cégcsoportnál.

„A transzparencia a versenyt is javíthatja, valamint értékállóságot és igazságosságot is hoz a piacon” – hangsúlyozta Sebestyén Ádám, a Giggle társalapítója.

Platformok és hálózati hatások

A gig economy működésének kulcsa a kereslet és kínálat egyensúlya. Egy platform csak akkor fenntartható, ha mindkét oldalon elegendő választék áll rendelkezésre. A munkavállalóknak folyamatos lehetőségekre van szükségük, a munkáltatóknak pedig megbízható, kompetens jelöltekre.

Ez a rendszer erős hálózati hatással működik: minél több a munkalehetőség, annál több munkavállaló jelenik meg, ami tovább növeli a platform vonzerejét a cégek számára. Így egy öngerjesztő, likvid munkaerőpiaci ökoszisztéma jön létre, ahol a találkozások nem a véletlenen, hanem egy tudatosan felépített rendszeren múlnak.

Nem véletlen, hogy globális szereplők – mint az Uber, a Wolt vagy az Airbnb – számos piacon domináns pozíciót értek el. A piactéralapú működés mindkét fél számára kézzelfogható előnyöket kínál.

Gazdasági stabilizátor szerep

A rugalmas foglalkoztatás túlmutat egy egyszerű üzleti modellen: megfelelő méretben a gazdaság stabilizáló elemévé válik. A munkavállalók számára növeli a pénzügyi mozgásteret és az öngondoskodás lehetőségét, miközben a vállalatok számára kiszámíthatóbb működést és nagyobb hatékonyságot biztosít.

Ezt a megközelítést nemzetközi és hazai szakmai szervezetek is alátámasztják: az atipikus foglalkoztatási formák megfelelő szabályozás és munkakörülmények mellett egyszerre járulhatnak hozzá a foglalkoztatottság és a versenyképesség növekedéséhez.

Nemzetközi szinten a gig economy folyamatos bővülést mutat, és előrejelzések szerint a következő évtizedben akár a jelenlegi méretének többszörösére nőhet. Európán belül azonban jelentős különbségek vannak: Magyarországon például a részmunkaidős foglalkoztatás aránya az egyik legalacsonyabb (hátulról az ötödikek vagyunk). Ez egyben lehetőséget is jelent. A hazai munkaerőpiac jelentős tartalékokkal rendelkezik a rugalmas és platformalapú foglalkoztatás területén.

Elveszi-e az AI a munkám?

A munka világa olyan átalakuláson megy keresztül, amelyhez hasonlóra évtizedek óta nem volt példa. A mesterséges intelligencia (AI) és a robotika fejlődése tovább gyorsítja ezt a folyamatot, új kihívásokat és lehetőségeket teremtve.

Ebben a környezetben az alkalmazkodóképesség válik a legfontosabb erőforrássá – mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára. Azok a platformok és megoldások, amelyek növelik a gazdaság likviditását, csökkentik a jövedelmi bizonytalanságot és rugalmasabb működést tesznek lehetővé, kulcsszerepet játszanak a jövő munkaerőpiacának alakításában.

Oszkó Péter szerint az AI nem fogja elvenni a munkánkat, ugyanis az állások túlnyomó többsége nem kötődik az élet alapvető szükségleteihez, hanem sokkal inkább önmegvalósítás.

„Mindig lesz leszakadó réteg, aki nem foglalkozik az új technológiákkal, emiatt pedig ezen munkavállalók iránt sokkal kisebb lesz a kereslet” – húzta alá Balogh Petya.