A májusi tőkepiaci események megmutatták, hogy mennyire törékeny a piaci helyzet, és ilyen környezetben érthető az MNB óvatossága, hisz az esetleges további kamatcsökkentések erőltetése több kárt okozhat, mint hasznot - kommentálta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere a döntést.
A jegybank a legfrissebb inflációs jelentésének számait is publikálja majd, melyben várhatóan felfelé módosítja az előrejelzését, ez a korrekció is inkább az óvatosság irányába mutathat.
Az inflációs előrejelzésen túl a jegybanki döntést a kamatszintről alapvetően továbbra is két tényező alakítja.
A gyengébb növekedési kilátások és az ebből adódó mérséklet inflációs környezet az alacsony kamat mellett szól, ugyanakkor az államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak határt szabnak a monetáris enyhítésnek.
Ez a kettősség globális jelenség, a recessziós környezet miatt a világban általában alacsonyak a kamatok, azonban ahol a piac megkérdőjelezi az adósságpálya fenntarthatóságát, az utóbbi hatás dominál, és a gyenge növekedés ellenére csak magas kamatszinttel biztosítható a finanszírozás.
Magyarország esetében jó lenne elkerülni, hogy az utóbbi csoportba tartozzunk, azonban ez nagyban függ majd az új kormány költségvetési politikájától.
A mostani döntés persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy véglegesen megszakadt volna a monetáris enyhítés, kedvezőbb külső környezet és biztatóbb hírek a várható magyar fiskális politikával kapcsolatban esetleg újra lehetőséget teremthetnek a vágásra.
Indokolt volt a jegybank lépése miután az elmélyülő európai adósságproblémák miatt az utóbbi időben nőtt a piaci bizonytalanság - véli Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
A magyar költségvetés állapotával kapcsolatos vég nélküli, és egyelőre konkrét eredmények nélküli vita is fokozta a bizonytalanságot.
A szakember várakozásai szerint bár a jelenlegi jegybanki alapkamat emelésének lehetősége semmiképp sincsen terítéken, nehezen képzelhető el az aktuális gazdasági kondíciókat vizsgálva, hogy 5 százalék alá csökkenjen az irányadó ráta.
Vizkelety Péter úgy véli, a kitűzött időhorizonton megvan a lehetőség arra, hogy a jegybank inflációs célja teljesüljön.
Közleményében azt írja: "a potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés árvisszafogó hatása továbbra is fennáll, a magasabb drágulási ütemért elsősorban a világpiacon emelkedő energiaárak, illetve a januári újabb jövedékiadó-emelés okolhatók".