Nagyot ment júniusban a (nemzet)gazdasági kormányzat, ugyanis a frissen kiadott jelentésükből kiderül, hogy idén június hónapban a központi költségvetés 27,4 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző év június havi 107,8 milliárd forintos deficitjével. Egyébként májusban szintén pluszos volt a szaldó, 129,5 milliárddal több lett egy hónappal ezelőtt a bevétel, mint a kiadás. Összességében

idén június végéig az államháztartás központi alrendszere 2773,6 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Ezen belül a központi költségvetés 2727,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 72,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 118,9 milliárd forintos hiányt mutattak, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Egyébként tavaly ilyenkor kevesebb volt az államháztartás hiánya, 2024 június végén még csak 2656,3 milliárd forintnál tartottunk. 

Azonban az akkori és a jelenlegi hiánynak egészen más az összetétele. 

Például idén az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 9,5 százalékkal magasabban alakultak.

Ezen belül is a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében megközelítőleg 12 százalékos növekedés történt.

Ez azt is jelenti, hogy mivel tavaly ilyenkor 4741,9 milliárd folyt be a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (például: áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték), így nem lesz nagy meglepetés, hogy a részletes adatokból kiderül majd,

idén júniusra a magyarok fogyasztása ötezermilliárdos adó- és járulékbevételt generált az államháztartás számára.

Ez azért is fontos, mert az idei évben 10952,5 milliárd forintot remél ebből a forrásból a kormányzat, szóval, úgy tűnik, nem állunk rosszul időarányosan sem. 

  • A kamatkiadások június végéig 2494,3 milliárd forintot tettek ki, ami 484,8 milliárd forinttal magasabb az előző év első félévében történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete.
  • Meghaladták az egy évvel megelőző kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is: 2025 első félévében – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3849,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1494,5 milliárd forintot fizettek ki.
  • Az NGM magyarázata szerint az idei évi többlet alakulását befolyásolta, hogy mintegy 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ez utóbbi társaság befizetését a Budapest Airport Zrt-től elvont osztalék alapozta meg. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett idén júniusban, ami összefügg azzal, hogy a 2024. évi adóbefizetési határidő június 2.-ra, hétfőre esett.

De ha most nem fenyeget az áfabevételek elmaradása, akkor mi okozza a tavalyinál is magasabb hiányt? A májusi részletes adatokból kiindulva, erre a kérdésre a válasz az uniós programokból származó bevételek hiánya.

A legutóbbi NGM jelentés szerint eddig mindössze 168,2 milliárd forint érkezett meg, ami a 7,5 százaléka az éves előirányzatnak (ami 2235,9 milliárd forint). 

Mikor lesz ebből pénz?

Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Economxnak korábban felidézte, hogy 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban hazánknak jogszerűen járó források közel harmada van továbbra is befagyasztva. A tárgyalási folyamat során 27 „szupermérföldkövet” kell teljesíteni, amelyek pontos részleteit azonban nem lehet ismerni, illetve a teljesülésült vállalások arányát sem.

A tárgyalási folyamat sok tényezőtől függ, amelyek egy része inkább politikai, mintsem gazdasági jellegű, éppen ezért nem lehet előzetesen megjósolni, hogy milyen mértékben fognak idén befolyni az uniós források – mutatott rá a jelenlegi helyzetre az elemző. 

Kapcsolódó