Az alapvető kihívásokat - például a foglalkoztatottság növelése, a növekedés gyorsítása, vagy az államadósság csökkentése - az IMF hasonlóan látja, mint a magyar kormány, ám a megvalósításban jelentős különbségek vannak - mondta Irina Ivascsenko, aki szerint az IMF által javasolt hosszú távú strukturális reformok kevésbé lesznek fájdalmasak, mint akár a brutális, egyszeri kiadáscsökkentések.

A magyar kormánynak a stabilitásra és a növekedésre kell koncentrálnia - hangsúlyozta előadásában Ivacsenko és kiemelt néhány konkrét területet. A költségvetési politika terén nincs nagy mozgástér a kormány előtt - hiszen az államadósság és annak külső finanszírozása a régióban és az összes feltörekvő ország között kimagasló -, éppen ezért az adósság csökkentésének kell a prioritásnak lennie.

Ivacsenko szerint ennek kulcsmozzanata, hogy a befektetőkkel el kell hitetni, hogy a radikális kockázatokat mellőző alapforgatókönyv esetén az államadósság csökkeni fog. A monetáris politika előtt viszont az "óvatosságon" túl semmilyen mozgástér nincs az IMF szerint, hiszen a magas kockázati prémium és a devizaadósságok lehetetlenné teszik az aktívabb jegybanki politikát; a kompetensebb pénzügyi szabályozás.

Strukturálisabb szemlélet kellene

Érdemes lenne a magyar kormánynak egy strukturálisabb szemlélettel közelítenie a munkaerőpiachoz is, tanácsolta Ivascsenko, aki szerint a munkaerő-piaci torzítások visszaszorítása mindenképpen emelné a foglalkoztatottságot. Az IMF magyarországi irodájának vezetője itt került legközelebb a magyar kormány explicit bírálatához, hiszen felsorolta azokat a tényezőket, amelyekkel a Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulatot és a gazdasági kormányzás minőségét javíthatná a kormány - márpedig ezek éppen a magyar kormány gazdaságpolitikájának legjellegzetesebb vonásai voltak. A válságadók, a kormányzati kommunikáció kiszámíthatatlansága, valamint a jog uralmával és az intézmények függetlenségével kapcsolatos kételyek mind rombolják Magyarország befektetői megítélését, ami a növekedéshez szükséges tőkebeáramlást korlátozza.

A legnagyobb kihívás a növekedés

A legnagyobb kihívás Magyarország előtt a gyenge növekedés, hiszen még az előző válság után sem indult be valódi fellendülés - állapította meg Ivascsenko, majd ezt követően ismertette az IMF álláspontját a magyar növekedést lassító tényezőkről. Mivel a magyar növekedés szinte kizárólag az exportteljesítménytől függ - a régióban itthon a legnagyobb az export GDP-hez viszonyított aránya -, ezért a kereskedelmi partnerek lassulása fokozottan érinti a gyenge belső kereslettel sújtott országot.

Jelentős lassító tényező, hogy az állam, a cégek és a háztartások adósságait is nagyrészt külföldi intézmények finanszírozzák, márpedig az eurózóna bankjai rég nem látott mértékben építik le hitelállományukat. Ez utóbbi folyamat Ivacsenko szerint egészen súlyosan érinti Magyarországot, a hitelintézetek ugyanis az egész régióban Magyarországon építik le adósságaikat a leggyorsabban. Az adósságciklusnak most lehetünk a legmélyén, amikor a bankok inkább mérlegeiket tisztítják, mintsem hitelexpanziót folytatnának.

Az előrejelzés felülvizsgálat alatt

A jelenlegi világgazdasági várakozásokban Magyarország GDP-növekedésére 0,3 százalékot vár az IMF, ám ennek felülvizsgálata már zajlik - igaz, Ivascsenko azt nem árulta el, hogy a következő felülvizsgálat már recessziót jósol-e az országban.

A Malév összeomlásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Ivacsenko elmondta, az IMF önmagában nem ellenzi azt, hogy közlekedési cégek állami tulajdonban legyenek, ezek működtetésének hatékonysága azonban jelentős hatással van az országok költségvetésének állapotára. Mindazonáltal az IMF nem ad tanácsot a közösségi közlekedési vállalatok átszervezésével kapcsolatban, ez a kormány felelőssége.