Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hirtelen sokat erősödött a forint, az elmúlt egy év felértékelődése már történelmi távlatban is jelentősnek mondható, az árfolyam ezzel elérhette a Magyar Nemzeti Bank fájdalomküszöbét – vélekednek legfrissebb negyedéves elemzésükben az OTP Global Markets szakemberei.
Itt lehet a forinterősödés vége?
Eppich Győző, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője kiemelte a magyar eszközök kockázati megítélésében tapasztalt fordulatot, amelyet a kedvező inflációs folyamatok mellett a Tisza Párt áprilisi kétharmados választási győzelme és az új kormány euróbevezetési tervei hoztak.
Szerinte részben ennek tudható be, hogy miközben a nagy globális jegybankok, az Európai Központi Bank és a Fed esetében ma már általánosan kamatemelésre számít a piac, az MNB akár négy, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést is végrehajthat a júniusi végi 25 bázispontos kamatcsökkentésen túl, így az év végre 5 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Az OTP Bank elemzői szerint a forint utóbbi hónapokban látott erősödése már elérhette a jegybank fájdalomküszöbét, erre utalhat, hogy a májusi devizaswap-tenderen az MNB 50 bázisponttal csökkentette a kamatot. Hozzáteszik:
a rövid idő alatt látott jelentős forinterősödést nem támasztják alá ugyan a gazdasági fundamentumok, az elmúlt egy évben látott felértékelődés már történelmi összevetésben is jelentős.
Az OTP Bank szakemberei jelenleg inkább a forint gyengülése felé mutató kockázatokat látják erősebbnek, ugyanakkor nem számítanak jelentős árfolyamkorrekcióra a közeljövőben.
Akár 2 százalékkal is nőhet a gazdaság
A korábbi évekhez hasonlóan 2025-ben is a fogyasztás volt a magyar gazdaság növekedésének elsődleges motorja, ugyanakkor a foglalkoztatás visszaesése és a reálbérek visszafogott növekedése miatt ez is lassult 2024-hez képest – olvasható az OTP Bank friss negyedéves Befektetési Stratégiájában.
A beruházások sorozatban a negyedik évben estek vissza a fiskális szigorítás és az uniós források elmaradása miatt, emellett a magánszektor romló kilátásai és a korábban felépült jelentős többletkapacitások fejtenek ki negatív hatást. A múlt év második felében már megállt a beruházások visszaesése, ami kedvező jel lehet 2026 egészére nézve.
Az idei év első negyedében jórészt egyszeri hatásoknak köszönhetően gyorsult 1,8 százalékra a GDP-bővülése, de Eppich Győző így is elérhetőnek gondolja az 1,5-2 százalékos éves növekedési ütemet.
Azzal együtt is, hogy az uniós forrásokról történt megállapodás várhatóan inkább majd csak 2027-től érezteti pozitív hatását a gazdaságban.
Kráter van a költségvetésben
Távolról sem ennyire rózsásak a költségvetés kilátásai: jórészt az előző kormány adócsökkentései, kamattámogatásai, nyugdíjemelései és egyes egyszeri kifizetései miatt a 2026-os hiány a GDP 6,5-7 százalékát is meghaladhatja az OTP számításai szerint.
A bank elemzői arra számítanak, hogy az új kormány a nyár végéig pótköltségvetést nyújt be, illetve ősszel bemutat egy több évre előretekintő költségvetési és makrogazdasági pályát, ami bemutatja majd, hogy tervezi elérni a Tisza-kormány az euróbevezetési kritériumok teljesítését. A hiány csökkentését az új kormányzat az EU-s pénzek kiszabadításával, a kamatkiadások lefaragásával és a korrupció visszavágásával tervezi elérni.
Infláció: idén 2,3 százalék, jövőre 3
Az elemzők 2026-ra átlagosan 2,3 százalékos, 2027-re pedig 3 százalékos inflációt várnak, de ez akár kevesebb is lehet a tartós közel-keleti tűzszünet és az erős forintárfolyam miatt. Sőt, a jelenlegi kedvező inflációs folyamatok mellett hamarosan nem csak a védett üzemanyagárak, hanem az árrésstopok kivezetésére is lesz lehetőség anélkül, hogy az jelentős felfelé mozdulást okozna az áremelkedési ütemben.
