Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A melegedés alapját az évtizedek óta zajló globális felmelegedés adja, amely a környezet átlagos hőmérsékletét folyamatosan magasabbra emeli – mondta Molnár László meteorológus a 24.hu-nak.
Hozzátette: a hőkupola akkor alakul ki, amikor két ciklon közé tartósan beszorul egy anticiklon gerince. Ez a légköri helyzet hosszabb időre „bebetonozza” a forró levegőt egy adott térség fölé, így tartós hőhullámokat okoz. „Úgy is mondhatjuk: az anticiklon pokoli hőséget előidéző java állomásozik fölöttünk olyan stabilan, hogy hosszú ideig semmi nem tudja kimozdítani” – fogalmazott.
Ez önmagában nem rendkívüli jelenség, nyaranta többször is előfordul, az utóbbi években azonban sokkal tartósabb és forróbb formában jelentkezik – magyarázat Molnár László. A helyzetet tovább erősíti az El Niño időszak is, amely elvileg szabályosabb csapadékeloszlást hozna, a 2020-as években azonban ez csak 2023-ban érvényesült érdemben, más években a légköri folyamatok eltértek a megszokott mintázattól.
A mostani időjárási szélsőségek mögött a szakértő szerint három fő tényező áll:
- Globális felmelegedés: Az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése, amely alapvetően melegebb légköri hátteret teremt.
- Óceáni hőmérsékleti anomáliák és a Golf-áramlat gyengülése: Az Atlanti-óceán egyes térségeiben kialakuló jelentős hőmérsékleti eltérések megzavarják a légköri cirkulációt, és hozzájárulnak a szélsőséges időjárási helyzetekhez.
- A jet stream (futóáramlás) eltolódása, omega-blokkoló helyzetek: A magaslégköri áramlás kitérései tartós anticiklonokat hoznak létre, amelyek hosszabb időre „rögzítik” a hőséget Európa felett.
Az európai rekordmeleghez egyébként a kén-kibocsátás visszafogása is hozzájárul - derül ki a cikkből. Molnár László közölte még, hogy ebben a tartós időjárási helyzetben
folyamatosan hőkupolák kialakulása várható, szerdától egy erősebb hidegfront ugyan megtöri a jelenlegi omega-blokkoló helyzetet, így csütörtökön hazánkban átmenetileg megszűnik a kínzó hőség, az azt okozó anticiklon azonban hamar visszaépül.
A hét végére Nyugat-Európát ismét a mostanihoz hasonló, 40 fok körüli hőhullám érheti. A túlhevült óceán nem képes ellátni „öblítő” hatását, nem szállít a mélyből hidegebb vizet a part menti területekre, ez pedig tovább erősíti az anticiklonális helyzetet, vagyis a hőséget.
Magyarországon nagyjából július 3-9. között átlagos nyári időre lehet számítani, 30 fok körüli csúcsokkal és helyenként csapadékkal. Ezt követően, a jövő hét végétől egyre nagyobb az esély arra, hogy ismét visszaépül a hőkupola, és visszatér a tartós, erős hőség.
A mostanihoz hasonló forróság is benne van a forgatókönyvek között, de pontos részletek egyelőre nem látszanak: a legvalószínűbb előrejelzés szerint 32-37 fokos csúcsok is kialakulhatnak. Eközben az extrém erősségű El Niño hatásai is tovább formálják az időjárást: nem tudni, mikor, de még a nyár folyamán erőteljesen beleszólhat a folyamatokba, és továbbra is forró, ugyanakkor egyre csapadékosabb időszakokat hozhat.