BUX 139624.46 0,55 %
OTP 45970 1,48 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Két évig hátradőlhet a jegybank – nem sok értelme volt az árrésstopnak

Két évig a 3 százalékos cél alatt maradhat a hazai infláció. Az MNB adatai szerint nem sok értelme volt az árrésstopnak a kiskereskedelemben.

2026. június 25. csütörtök, 13:30

Fotó: Getty Images / Matt Cardy
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elkészült a Magyar Nemzeti Bank negyedévente frissülő inflációs jelentése, amelynek egyik legfontosabb megállapítása szerint

az infláció 2028 második negyedévéig az inflációs cél, azaz 3 százalék alatt marad.

Várhatóan így alakulnak az éves adatok:

  • 2026: 1,8 százalék
  • 2027: 2,3 százalék
  • 2028: 3 százalék

Mi vezetett ahhoz, hogy az inflációs prognózist jelentősen lefelé lehetett módosítani? A jelentés erre is magyarázatul szolgál:

  • a Brent olaj ára jelenleg nem éri el a hordónkénti 80 dollárt,
  • az európai gáz ára a holland tőzsdén a március végén megfigyelt szintek alatt, 40 euró/MWh-n áll jelenleg,
  • a forint a negyedév során jelentősen erősödött az euróval szemben,
  • a hazai állampapírhozamok érdemben csökkentek, a hazai eszközök kockázati felára mérséklődött.

Ezek mind kellettek ahhoz, hogy az infláció májusban 1,8 százalékon alakulhasson.

Hatalmas segítség a forinterősödés

A forintárfolyam március óta megvalósult erősödésének és az energiaárak csökkenésének hatására az infláció az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a jegybanki cél alatt alakul – olvasható a jelentésben.

Sőt, a magyar deviza erősödése annyira jelentős, hogy annak hatása az idei mellett a jövő évben is befolyásolja a fogyasztói árak alakulását.

Ezzel párhuzamosan az iráni konfliktus enyhülése következtében az üzemanyagok piaci ára a védett ár szintje alá mérséklődik, így a törvényben rögzített védett ár kivezetése nem jár inflációs hatással.

Az előrejelzés alappályája szerint mivel az infláció 2028 második negyedévéig a jegybanki cél alatt marad, a 3 százalékos inflációs cél fenntartható módon való elérésével a monetáris kondíciók lazítása van összhangban, vagyis nincs szükség 6 százalékos alapkamatra.

Üzemanyagárak: tartósan a védett ár alatt

Az MNB szerint a kutakon lassan, de stabilan csökkenő árakkal találkozhatnak az autósok:

a járműüzemanyag és piaci energia termékkör ára éves átlagban idén 1,5 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal, 2028- ban pedig 0,3 százalékkal csökkenhet.

Ennek oka egyrészt a nyersolaj áresése, valamint a finomítói marzsok és az üzemanyag kereskedők árrésének csökkenése, igaz utóbbi kettő nem azonnal, hanem fokozatosan megy végbe, körülbelül 2027 közepéig.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások ára 2026-ban átlagosan várhatóan 2,2 százalékkal emelkedik, amit alapvetően meghatároz a vezetékes gáz időjárástól függő átlagos lakossági díjának alakulása.

Felesleges volt az árrésstop?

A jelentés kitér az árréstop intézkedésekre is, mivel annak hatása már megmutatkozik a kiskereskedelmi láncok beszámolóiban.

A hat legnagyobb Magyarországon működő nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi lánc közül négy (Aldi, Auchan, Penny Market és Spar) 2025-ös eredménybeszámolója már elérhető. A fennmaradó Lidl és Tesco üzleti éve márciustól februárig tart, ezért esetükben az árrésstop időszakát teljes egészében lefedő éves beszámolók közzététele csak 2026 júliusának végére várható.

A vizsgált élelmiszerláncok összességében veszteségesek voltak a 2025-ös üzleti évben, ugyanakkor a veszteség mértéke mérséklődött a megelőző évhez képest. A négy vállalat együttesen 20,9 milliárd forint üzemi veszteséget realizált 2025-ben, ennek több, mint 80 százaléka egy vállalatnál összpontosult.

A jegybank kimutatása alapján a kormányzati intézkedés ellenére a láncok árrése az elmúlt 5 év átlagának megfelelő mértékű maradt és tavaly 31 százalék volt.

Mint írják, a rendelkezésre álló adatok alapján az élelmiszerekre vonatkozó árréskorlátozás érdemben nem változtatta meg a vizsgált kiskereskedelmi láncok aggregált árrésszintjét. A vállalatok feltehetően nem a fogyasztói árakban közvetlenül megjelenő keresztárazással tartották fenn a korábbi évekhez hasonló árrésszinteket, hanem elsősorban az intézkedésben nem érintett termékek beszerzési árainak újratárgyalásával, emellett egyéb költségek csökkentésével, valamint a hatékonyság javításával alkalmazkodtak.

A jegybank arra jutott, hogy eredményességi és az átlagos vállalati árrések szempontjából nincs jelentős áremelési kényszer a kiskereskedőkön a korlátozások esetleges kivezetése esetén.

Sárosi Viktor
Sárosi Viktor
A főiskola elvégzése után rögtön újságíróként kezdtem dolgozni, már akkor is hiány volt a gazdasági területen mozgó kollégákból, ezért én is ilyen témákkal kezdtem foglalkozni. A szakterület szép lassan a tőzsde és tágabb értelemben vett pénz- és tőkepiac lett, amit ettől függetlenül is követek, mivel magánbefektetőnek is tartom magam, a portfóliómat aktívan kezelem. A Népszava gazdasági rovata után a 2000-es évek elején az Index tőzsde és gazdaság rovatai következtek, innen pedig kitérő a reklámügynökségek, nyomdai produkciós cégek felé. Majd ismét tőzsdei újságírás, 2017-től a nyomtatott, később az online Világgazdaságnál, most pedig az Economxnél. Szakterületek: magyar tőzsdei cégek, állampapírok, forintárfolyam, befektetési alapok.

Ez is érdekelhet