Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
További kamatcsökkentésekre lát teret a nyár folyamán a Monetáris Tanács, amelyek folytatásáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt – derül ki a keddi 25 bázispontos kamatvágás után megjelent jegybanki közleményből.
Miután ez kiderült, a forintba beleadott a piac, az euró-forint percek alatt 356-ig szaladt fel.
Varga Mihály elnök a sajtótájékoztatón jelezte: egy mini kamatcsökkentési ciklus történik most, a mostani lépéssel együtt a nyári időszak 3-szor 25 bázispontos kamatvágással zárulhat.
Mi alapján lengette be az újabb soron következő monetáris lazítást a jegybank?
Mint ismert, májusban az infláció 1,8 százalékra, a maginfláció 2 százalékra csökkent. Az áremelkedési ütem mérséklődése az élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához köthető, amit az erősebb forint dezinflációs hatása támogatott. A lakossági inflációs várakozások az elmúlt hónapok során jelentősen csökkentek, míg a vállalatok árvárakozásai az iráni konfliktus elhúzódásának hatására némileg emelkedtek.
Kivezethető az árrésstop, 1,8 százalékos lehet az idei infláció
A júniusi előrejelzés inflációs pályája érdemben lefelé tolódott a márciusi Inflációs jelentésben várthoz képest. Az erősebb forint, valamint az energia- és élelmiszerárak mérséklődése alacsonyabb inflációt eredményez – véli az MNB.
Az iráni konfliktus enyhülésével az üzemanyagok piaci ára a védett ár szintje alá mérséklődik. Az áremelkedés üteme az idei év hátralévő részében és a jövő év folyamán is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul.
Éves átlagban idén 1,8 százalékon, 2027-ben 2,3 százalékon, 2028-ban pedig 3,0 százalékon alakul az infláció.
Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén sem emelkedne a 3 százalékos jegybanki cél fölé, így az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást - hangsúlyozta Varga Mihály MNB elnök a keddi sajtótájékoztatón. Az elnök elárulta, nem minden tanácstag szavazott a 25 bázispontos csökkentés mellett, voltak akik 50 bázispontra voksoltak.
Jövőre meglehet a 3 százalékos növekedés
Rátérve a hazai gazdasági folyamatokra, az MNB hangsúlyozta: a hazai konjunktúra erősödését 2026-ban is elsősorban a háztartások fogyasztása támogatja. Az elérhetővé váló uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak, ennek növekedési hatása fokozatosan jelentkezhet. Felvevőpiacaink növekedése lassabb lehet, ami visszafogottabb külső keresletet okoz. A júniusi előrejelzés alapján a magyar GDP 2026-ban 2 százalékkal, 2027-ben 3 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedik. A folyó fizetési mérleg egyenlege idén átmenetileg romlik, majd egyensúlyi szint körül alakul.
A geopolitikai feszültség oldódásával a globális kockázati környezet kedvezőbbé vált. A hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára fennmaradt, amihez hozzájárult az európai uniós forrásokkal kapcsolatos, a kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás. Ezek a tényezők érdemben növelik a monetáris politikai mozgásteret. Előretekintve a hazai kockázati megítélést elsősorban a költségvetési pályára és az eurobevezetésre vonatkozó várakozások befolyásolják.
A jegybank így értékelte a külső környezet változását:
az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás aláírása, valamint a Hormuzi-szoros lezárásának feloldása után a nemzetközi gazdasági környezet rendeződése fokozatosan valósulhat meg. A világpiaci olajárak és az európai gázárak csökkenésnek indultak, ugyanakkor továbbra is meghaladják az iráni konfliktus előtti szinteket. A piacok a globálisan meghatározó és a régiós jegybankok részéről is emelkedő kamatszintet áraznak. A fejlett piaci hosszú hozamok historikus összevetésben is magas szinteken állnak.
Equilor: Nagyon erős üzeneteket küldött a jegybank
A jegybanki kommunikáció nagymértékben változott, lényegében megnyitották az utat a kamatvágási ciklus folytatása előtt, melyet az inflációs kilátások jelentős változásával indokoltak. Az óvatos és türelmes monetáris politika szükségessége teljesen kikerült a közleményből, ugyanakkor hozzátették, hogy az inflációs várakozások horgonyzásához, és ezáltal az árstabilitási cél eléréséhez elengedhetetlen a hazai pénzügyi piacok, kiemelten a devizapiac stabilitásának fenntartása. A forint árfolyama értelemszerűen gyengüléssel reagált a közlemény megjelenését követően.