Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az erősödő forint egyszerre jelenthet jó hírt a fogyasztóknak és komoly kihívást az exportáló vállalatoknak. A GKI friss felmérése szerint az idei árfolyammozgás leginkább az ipari cégek és a nagyobb, nemzetközi piacokra dolgozó szolgáltató vállalatok jövedelmezőségét rontotta.
A forint az euróval szemben június végéig jelentősen erősödött: míg 2025 végén még 386 forint körül járt az euró árfolyama, június végére 353 forint közelébe került. Ez közel 9,5 százalékos felértékelődést jelent, miközben a hazai fizetőeszköz több alkalommal is többéves csúcsra ért.
Makrogazdasági szinten ennek kedvező hatásai is vannak:
- az erősebb forint mérsékli az importált inflációt, vagyis olcsóbbá teheti a külföldről behozott termékeket és alapanyagokat;
- ez közvetlenül visszafoghatja a fogyasztói árak emelkedését, és a belföldi termelőkre is nyomást helyezhet, hiszen az olcsóbb import mellett nekik is nehezebb árat emelniük.
A vállalati oldalon azonban már sokkal vegyesebb a kép. A GKI Zrt. június eleji felmérésében 1356 vállalkozás válaszolt arra a kérdésre, hogyan hatott a forint idei erősödése a cégük jövedelmezőségére. Az eredmények alapján az árfolyamváltozás nem általánosan jó vagy rossz hír a reálgazdaságnak, hanem ágazatonként és vállalatméret szerint eltérően osztja újra az előnyöket és a veszteségeket.
A forint 2026-os erősödésének átlagos hatása a vállalati jövedelmezőségre ágazatonként
(pontérték -100 és +100 közötti skálán mérve)
| None | forinterősödés hatása | None |
|---|---|---|
| Ipar | -23 | None |
| Építőipar | 4 | None |
| Kereskedelem | 2 | None |
| Szolgáltatás | -15 | None |
| None |
A legkedvezőtlenebb hatás az iparban jelentkezett, ahol a GKI mutatója mínusz 23 ponton állt a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán. Ez arra utal, hogy az exportorientált iparvállalatok jövedelmezőségét rövid távon rontja az erősebb forint: az euróban realizált árbevétel forintban kevesebbet ér, miközben a költségek jelentős része továbbra is forintban merül fel.
A GKI szerint ez azért különösen érzékeny pont, mert az ipari árrések sok esetben alacsonyak, így már néhány százalékos árfolyamváltozás is érdemi nyomást gyakorolhat a profitra. A helyzetet tovább nehezíti, hogy közben több hazai költségelem – például az energia, a víz- és szennyvízdíjak, illetve a környezetvédelmi kiadások – is emelkedik.
A szolgáltató szektorban szintén negatív hatást mért a GKI, itt mínusz 15 pontot mutatott az index. A közlemény szerint ez azt jelzi, hogy a nemzetközi üzleti szolgáltatások és az exportált szolgáltatások árfolyamérzékenysége gyakran alábecsült. Ezeknél a cégeknél a bérköltségek aránya magas, a nemzetközi verseny pedig erős, ezért a költségnövekedést nem mindig lehet továbbhárítani az ügyfelekre.
A GKI számításai szerint az idei forinterősödés önmagában 5–6 százalékos, euróban mért költségnövekedést okozhatott az érintett szolgáltató cégeknél.
Ha ehhez hozzászámítják a bérek és egyéb költségek emelkedését is, akkor a teljes 2026-os költségnyomás euróban mérve akár 10–11 százalékos is lehet. Ez azt jelenti, hogy azoknál a szolgáltató vállalatoknál, amelyek nem tudnak ekkora áremelést érvényesíteni euróban, romolhat a nyereségesség.
Más a helyzet a kereskedelemben és az építőiparban. A GKI felmérése szerint ezekben az ágazatokban enyhén pozitív hatást mértek: a kereskedelemben plusz 2, az építőiparban plusz 4 pontot. Ez arra utal, hogy ahol az importált termékek, alapanyagok vagy beruházási javak szerepe jelentős, ott az erősebb forint költségoldali előnye akár ellensúlyozhatja is a bevételi oldalon jelentkező veszteségeket.
A vállalatméret szerinti bontásból az látszik, hogy
minél nagyobb egy cég, annál erősebben érinti az árfolyamhatás.
A 10 fő alatti vállalkozások átlagosan mínusz 6-os értéket jeleztek, míg az 50 fő feletti cégeknél már mínusz 25 pont volt az átlagos hatás. A GKI szerint ez arra utal, hogy a nagyobb vállalatok üzleti modellje jellemzően jobban kötődik a külső piacokhoz, ezért kevésbé tudják rövid távon kivédeni az árfolyamváltozásokat.
A forint 2026-os erősödésének átlagos hatása a vállalati jövedelmezőségre vállalatméret szerint
(pontérték -100 és +100 közötti skálán mérve)
| None | forinterősödés hatása | None |
|---|---|---|
| 10 főnél kevesebb | -6 | None |
| 10-20 fő | -10 | None |
| 21-50 fő | -17 | None |
| 50 főnél több | -25 | None |
| None | None | None |
Az iparban minden méretkategóriában negatív eredmény született, ami azt jelzi, hogy ebben az ágazatban nem elsősorban a vállalatméret, hanem maga az exportorientált működés teszi érzékennyé a cégeket. A szolgáltatásoknál viszont erős mérethatás rajzolódott ki: a legkisebb cégek mínusz 9-es átlagával szemben az 50 fő feletti szolgáltató vállalatoknál már mínusz 36 pontot mért a GKI, ami a teljes mintában a legrosszabb eredmény volt.
A GKI összegzése szerint a forint erősödése makrogazdasági szinten hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez és az importköltségek csökkenéséhez, vállalati szinten azonban komoly különbségeket okoz. Miközben az importőrök és a belföldi piacra támaszkodó ágazatok profitálhatnak belőle, az exportvezérelt, nagyobb vállalatoknál romolhat a jövedelmezőség. Ez hosszabb távon a külkereskedelmi többletet és a folyó fizetési mérleget is gyengítheti.
