BUX 139892.19 0,58 %
OTP 45950 0,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Nyilvános lett Sulyok Tamás beadványa, amitől falnak mentek az alkotmánybírák

A beadvány több alkotmányjogász szerint is szokatlan, mivel nem egy már elfogadott módosításról, hanem egy feltételezett jövőbeli helyzetről kért volna állásfoglalást.

2026. június 30. kedd, 14:40

Fotó: MTI/MTVA / Hegedüs Róbert - Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond az új Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2026. május 9-én
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem tárgyalja az Alkotmánybíróság (AB) Sulyok Tamás beadványát, amelyben az államfő a közjogi méltóságok esetleges elmozdítását célzó jövőbeli alaptörvény-módosítások alkotmányosságával kapcsolatban kért állásfoglalást.

A kedden nyilvánosságra hozott indítvány szerint az elnök attól tartott, hogy a tiszás parlamenti többség a jövőben olyan alkotmánymódosításokat fogadhat el, amelyek nem általános szabályokat alkotnak, hanem egyedi helyzetek rendezésére szolgálnak – olvasható a Telex cikkében.

A június 11-én benyújtott beadványban Sulyok Tamás annak tisztázását kérte, hogy az ilyen, konkrét személyeket vagy helyzeteket érintő módosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e.

A kezdeményezés ugyanakkor több alkotmányjogász szerint is szokatlan, mivel nem egy már elfogadott módosításról, hanem egy feltételezett jövőbeli helyzetről kért volna állásfoglalást. Az ügy végül elakadt, miután hét alkotmánybíró kizáratta magát az eljárásból, így a testület határozatképtelenné vált. Ezt követően Polt Péter levette az ügyet az AB napirendjéről, amit a köztársasági elnök tudomásul vett.

Az ügy politikai hátterét az adja, hogy Magyar Péter korábban felszólította Sulyok Tamást a lemondásra, és jelezte: ha erre nem kerül sor, a tiszás parlamenti többség megkeresheti az eltávolításának jogi lehetőségeit. A kormányfő a beadványt élesen bírálta, míg az államfő lépését többen úgy értelmezik, hogy előre próbálta tisztázni egy esetleges, személyét érintő alkotmánymódosítás alkotmányossági kereteit.

Ez is érdekelhet