Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Orbán Viktor szombati évértékelőjén pozitívan nyilatkozott a hazai munkaerőpiac helyzetéről. Azt mondta, még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. A foglalkoztatási ráta 75 százalékos arányát 85 százalékosra akarják emelni, amelyhez számításaik szerint még mintegy 300 ezer embert kell bevonni a munkába.

A kormánynak a 2010-es kampányprogramjában is szerepelt, hogy 1 millió új munkahelyet fognak létrehozni a vállalkozások. A 2009-es egy válságév volt, így alapvetően is magasabb volt a munkanélküliség ebben az időszakban, ez azt is jelenti, hogy a növekedést is könnyebb elérni.

13 év alatt sem sikerült

Akkor 3,9 millió volt a Magyarországon foglalkoztatottak száma, most a 2023-as adat 4,7 milliót mutat. A nyers adatok körülbelül 800 ezres emelkedést mutatnak a számokban, ami az ígéretet sem valósította meg, ráadásul a módszertan is megváltozott időközben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági adataiban ugyanis most már benne vannak azok az emberek is, akik a szülés után otthon maradtak GYES-en és GYED-en, és előtte aktívak voltak a munkaerőpiacon – az ő számuk 140-150 ezerre tehető. Emellett százezren vannak, akik külföldön dolgoznak, de van magyarországi kapcsolatuk is, emiatt szerepelnek a statisztikában. Egyes közgazdászok szerint pedig a közmunkában foglalkoztatottakat is érdemes levonni ebből a számból, legalábbis felüket egész biztos.

Számításaink szerint körülbelül 300 ezer fővel érdemes csökkenteni a számokat, így 500 ezer főre csökken a 13 év alatt elért foglalkoztatottság-növekedés. Ez pedig pontosan a fele az Orbánék által megígért 1 milliós növekedésnek.

A foglalkoztatási arány azt mutatja meg, hogy a 15-74 korosztály mekkora része dolgozik. Ez a mutató a legfrissebb, decemberi állás alapján 74,7 százalék volt, ami kétségkívül magasnak tekinthető, ugyanakkor érdemes megnézni a részadatokat is, azok ugyanis egészen más képet mutatnak.

Mivel ez a mutató a 15-74 éves korosztályra vonatkozik, Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint félrevezető adatokat mutathat.

  • A 15-16 évesek eleve még iskolába járnak, tehát ők nem is tudnak foglalkoztatottak lenni,
  • de még 18 éves korig bezárólag is tanul többségük,
  • a 18-23 év közötti évfolyamnak pedig 40-50 százalékra egyetemre jár.

„Ha ezekkel korrigáljuk a foglalkoztatási rátát akkor nagyságrendileg 80-85 százalék között vagyunk” – mondta lapunk kérdésére Molnár László.

Nagyon félrevezetőek lehetnek a KSH által közölt adatok, mert Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár és 16 év a tankötelezettség határa, ami alatt nem is dolgozhatna senki.

Százezreket be sem lehet vonni

„Százezres nagyságrendben vannak olyan emberek, akik valamilyen betegségük miatt nem képesek dolgozni” – emlékeztetett a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.

Őket azonban nagyon nehéz foglalkoztatni, hiszen még az enyhén értelmi fogyatékosok – akiket egyébként szoktak foglalkoztatni például árufeltöltőként – jelentős tömege sem foglalkoztatott, mert nem találnak olyat, ami nem veszélyes rájuk és általuk ellátható feladatokat tartalmaz a munkakörük. A siket- és nagyothallók, valamint a rosszul látók is mind olyan állapotok, amely mellett nagyon sok munka ellátására nincs lehetőség.

Egy egyszerű példát is említett Molnár László: ha valaki siket, akkor nem tud ipari munkahelyen dolgozni, mert nem hallja, ha veszélyben van, és még figyelmeztetni sem tudják egészségügyi állapota miatt. Az ő esetükben is inkább irodai feladatokat kell keresni, amelyben állapotuk nem gátolja őket a tevékenység elvégzésétől.

A GKI vezérigazgatója szerint körülbelül 4-500 ezer olyan ember van, aki mozgás- vagy egyéb módon korlátozott, és ha ezeket arányosítjuk az életkorral, akkor is legalább 300 ezer fő van ilyen helyzetben Magyarországon.

Baljós tendenciák

A korcsoportok tekintetében ugyanis az 55-64 éves korosztályban volt jelentős növekedés megfigyelhető, az ő foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal elérte a 69,1 százalékos szintet. Eközben a 15-24 és 25-54 éves korúaknál bár minimálisan, de csökkent a dolgozók aránya.

Ezek nem jó tendenciák. Az idősebb korosztályt sikerült a kormánynak visszacsalogatnia a munkaerőpiacra egyrészt a nekik szóló adókedvezményekkel, másrészt vélhetően azzal, hogy nem tudnak megélni a nyugdíjukból. Eközben a fiatalabbak egyre kevésbé akarnak itthon elhelyezkedni, legalábbis fokozatosan tűnnek el a munkaerőpiacról.

2022-ről 2023-ra egyébként is csak 0,4 százalékponttal tudott növekedni a foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79 százalékra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett a mutató.

Miért pont 85 százalék?

85 százalékra növelné az Orbán-kormány a foglalkoztatottsági rátát a jelenlegi 75 százalék közeli arányról. Nagy kérdés, hogy ez mennyire elérhető cél, illetve mekkora távlatban.

Az évértékelőn azt is mondta: ennek a célnak az eléréshez 300 ezer új munkavállaló bevonására van szükség a munkaerőpiacra. Honnan jöhet ennyi új dolgozni akaró és tudó ember? A munkanélküliek száma 200 ezer körül van jelenleg, de nem tudjuk bevonni mindannyiukat a munka világába, hiszen egy részük nem munkaképes például az egészségügy állapota miatt, egy másik részüknek nem olyan végzettsége van, mint amire a hiány miatt szükség lenne. Sőt, még az is fontos tényező, hogy hol lakik valaki.

Ez alapján azonban arra következtethetünk, hogy 200 ezer fő elegendő, nincs szükség többre.

A GKI vezérigazgatója az Economx kérdésére elmondta: a munkaerőtartalék ráadásul több, mint a munkanélküliek száma. Előbbi ugyanis minden olyan embert magában foglal, aki dolgozni akar és 2-3 héten belül munkába is tudna állni – az ő számuk körülbelül 300 ezerre tehető.

Vendégmunkások a magyarok helyett?

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) ennek ellenére tavaly májusban megkongatta a vészharangot: szerintük 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szükség a stabil gazdasági növekedés biztosításához. Ennek egyszerű oka van: ha új beruházásokat valósítanak meg itthon, ahhoz munkaerőre is szükség lesz. A hiányt vendégmunkásokkal pótolnák, a GFM adatai szerint egyébként a visegrádi országok közül hazánk foglalkoztatja a legkevesebb vendégmunkást.

Adódik a kérdés, hogy biztos, hogy a pótlólagos munkaerő bevonásán alapuló növekedés segíthet felzárkóztatni a magyar gazdaságot? A munkaerő szűkösségét kihasználva inkább olyan ágazatok irányába kellene elindulni, amelyek magasabb hozzáadott értéket állítanak elő és intenzívebbek, aminek köszönhetően kisebb a munkaerőigényük is.

Ugyanakkor nem egyedi a magyar eset, az olasz jobboldali kabinet is az Orbán-kormány módszerével kezelné a pusztító munkaerőhiányt. Fokozatosan növelik az Európai Unión kívülről érkezőknek kiadott munkavállalási engedélyeket. A döntést azzal indokolták, hogy nem hozta meg a várt hatást a születésszám növelésének ösztönzése és a nők aktívabb bevonása a munkaerőpiaci folyamatokba.