Mind valószínűbbnek tűnik, hogy idén meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) hét százalékát az államháztartási deficit, szeptemberben ugyanis kiugró mértékben nőtt a költségvetés hiánya. A kormány még mindig ragaszkodik a hatszázalékos előrejelzéséhez, ám egyelőre nem látszanak azok az intézkedések, amelyek az év fennmaradó részében a hiányt mérsékelnék. Hátravan még a közalkalmazottak évközi béremelésének végrehajtása, ami nettó 40-50 milliárd forint többletkiadást jelent a következő hónapokban, ráadásul a kormány ígéretet tett az agrárhitelek rendezésére 60 milliárd forint értékben. A hírek szerint decemberben egy összegben utalják ki a megemelt családi pótlékot is, szeptemberig visszamenőleg. Ez újabb mintegy 60 milliárdos kötelezettséget jelent ebben az évben. Pusztán ezek a tételek több mint 160 milliárddal növelik még 2002-ben a kiadásokat. Eközben a bevételi oldalon pár tíz milliárdos többletre lehet számítani az adókból. Bizonyosan nem folyik be az a 100 milliárd sem idén, amit az állami vagyon hasznosításából vártak. A költségvetési szervek saját bevételei ugyan ismét jócskán meghaladhatják az előirányzatokat, ám ezt el is költik, vagyis az egyenleget ez nem befolyásolja. Kérdés, hogy a mintegy 300 milliárd forintra rúgó, a tárcáknál megbúvó, előző években felhalmozott maradvány pénzek felhasználásánál mekkora mozgástere marad a PM-nek. A piac már lemondott arról, hogy az idei államháztartási hiányt elfogadható mértékűre képes leszorítani a pénzügyi tárca. Inkább a jövő évi büdzsére figyelnek, attól a lakossági fogyasztás serkentésének jelentős visszafogását várva. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője a szeptemberi adat láttán módosított az év egészére szóló előrejelzésén, s 815 milliárd helyett már inkább 850 milliárd forint deficitre számít. Ez már 7 százalék feletti hiányt jelent. Török szeptemberre 50 milliárd forint körüli államháztartási deficitet várt, míg az előzetes adat 97,8 milliárd lett. Az elemző úgy véli, hogy a kilencedik hónapban egyszeri tételek okozták a hiány megugrását. Feltételezését alátámaszthatja, hogy a közalkalmazotti béremelést a szeptemberi fizetésekbe építve, csak október elején kapják meg az érintettek. A pénzt ugyan már átutalták az intézmények számláira, ám a költségvetési mérleg elszámolásában csak a tényleges kifizetéskor jelenik az meg – tájékoztatták lapunkat a tárcánál. Egyedül a helyi önkormányzatokhoz átutalt mintegy 15 milliárd forint rontotta a szeptemberi egyenleget (a helyi önkormányzatok mérlege ugyanis az alrendszerek havi kimutatásában nem szerepel). Értesüléseink szerint egyes főbb adóbevételek is elmaradtak az időarányostól, így például az áfából – a növekvő visszautalások miatt – nominálisan kevesebb folyt be az előző hónapban, mint egy évvel korábban. Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője tartja korábban adott 7,3 százalékos prognózisát a deficitre vonatkozóan. Barcza szerint ez 1140 milliárd forint hiánynak felel meg, ebből 860 milliárdot tesz ki az EU-módszertannak nem megfelelő egyenleg. Az idei mérleg alapján rosszak a jövő évi kilátások is. Török szerint túl optimista elvárás a 4 százalék körüli GDP-növekedés. A célkitűzést még a nyár közepén megalkotott középtávú makrogazdasági programban fogalmazták meg, ám azóta romlottak a világgazdaság növekedési kilátásai. Az EU motorjának számító Németországban például a napokban jelentették be, hogy a 2003-ra tervezett 2,5 százalék helyett 1,5 százalékos bővülési ütemet tudnak elérni. A Nemzetközi Valutaalap múlt hét végi találkozóján az a vélemény kristályosodott ki, hogy legkorábban a jövő év első felében kezdheti meg a kilábalást a világgazdaság, ám más vélemények szerint az erre az időszakra várható iraki háború még jobban kitolhatja a konjunktúra beindulását. A középtávú magyar makropálya kidolgozásakor még úgy számoltak, hogy idén az utolsó negyedévben már magához tér a világgazdaság. *********************** Az államháztartáson belül a társadalombiztosítási alapok a korábbi hónapokhoz képest mérsékeltebb, 4,6 milliárdos hiányt értek el szeptemberben. Az előző hónapban volt ugyanis esedékes a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak utáni negyedéves átutalás a nyugdíjalap számára. A tb-alapok első kilenc havi 256 milliárdos deficitje azonban így is az éves előirányzat tizenötszöröse, bár az év végén esedékes költségvetési átutalások ezt apasztják majd.