A büdzsében a az erős január után februárban mérsékeltebben folytak be az adóbevételek: vám- és importbefizetésekből például az első havi 24 milliárd forint után februárban csak 9,9 milliárdot értek el. Szezonális okokból mérsékeltebb volt az áfabevétel is, míg a hétvégére eső befizetési határnap miatt a jövedéki adóból is mintegy 20 milliárd forint márciusra tolódott át. Ezeket azonban ellensúlyozta az szja, illetve a költségvetési szervek saját bevételei (utóbbiból tavaly 150 milliárd forint többletbevétel folyt be, ami azonban nem javított az egyenlegen, mivel azon melegében el is költötték a váratlanul befolyt pénzt). A kiadási oldalon a legtöbb jogcím esetében meghaladja az időarányost a költés. Igaz ez a gazdálkodó szervezetek támogatására (egyedi, normatív támogatások, az agrárgazdaságba pumpált költségvetési pénzek), de beindult a pénzszivattyú a központi költségvetési szerveknél is. Nem tudni, hogy a választásokkal összefüggésben van-e, de míg tavaly a költségvetési szervek támogatással és saját bevételeikkel fedezett kiadásai (258,1 milliárd forint) az éves előirányzat 14,1 százalékát érték el, addig idén már az éves terv 21,4 százaléka (349,9 milliárd forint) került a közszférába ezen a csatornán keresztül. A PM szerint a személyi juttatások mellett ebben az időszakban megnőttek a dologi ráfordítások is. Az előző tétel a járulékokkal együtt 69 milliárd forintot tett ki februárban, utóbbi pedig megközelítette a 34 milliárd forintot. Az itt elszámolt fejezeti kezelésű előirányzatokra is kiadtak 47 milliárdot. Érdemes megemlíteni, hogy ezen a soron szerepeltetik a Széchenyi tervvel kapcsolatos kiadásokat is, márpedig 2001-ről 2002-re jelentősen megkönnyítették a kis- és középvállalkozások hozzáférését ehhez a pénzkerethez. tavaly mintegy 100 milliárd forint elkötelezettségből ténylegesen 5 milliárdot folyósítottak a Széchenyi tervből a vállalkozásoknak, vagyis a kifizetések java az idei büdzsét terheli. A PM-ben úgy látják, hogy ez nem borítja a büdzsét, mivel az idei vállalások pénzügyi terhe is csúszik egy évet. A számok alapján elképzelhető, hogy felgyorsultak a Széchenyi programmal összefüggő kifizetések, rontja viszont ennek az esélyét, hogy ezt propagálta volna a kormány. A növekmény másik magyarázata a rendkívüli kiadások alakulásában rejlik. Az előző évtől eltérően ugyanis 2002-ben már januárban átutalták az MFB-nek azt a 36 milliárd forintot, ami az úthálózat fejlesztésére és a bank tőketartalékának feltöltésére szolgál. Tavaly erre csak júliusban került sor. Összességében a költségvetés bevételei nagyjából megfelelnek az időarányosnak, míg a kiadások meghaladják azt. A tb-alapoknál keletkezett 45,6 milliárdos deficiten ugyan testvériesen megosztozik a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alap, ám míg a nyugdíj esetében a költségvetés későbbi kompenzációja lényegében része a terveknek, addig az egészségbiztosításban egyelőre nem látszik a többletkiadások forrása. Számítások szerint a tavalyi döntések áthúzódó hatásai mintegy 100 milliárdos nem tervezett többletkiadást generálnak. Ennek egy részét fedezik a járulékbevételi többletek, a fennmaradó részt pedig a zárszámadási törvényben rendezik. Egy szó mint száz, még nem ég a ház, de ilyen ütemű költekezést hosszú távon nem bír el a büdzsé.