A Munka törvénykönyvének újraírása nem várt hatásokkal is járhat. A Nemzetgazdasági Minisztérium által nyilvánosságra hozott tervezet például azzal, hogy a munkaadó fő kötelezettségei közül eltörli az egészséges és biztonságos munkahely biztosításának kötelezettségét, tovább gyengíti a munkavédelmet. Ha kikerül az új Munka törvénykönyvből ez a kötelezettség, akkor az  elsősorban az egyéni vállalkozók által foglalkoztatottakat érinti majd negatívan, mivel a többi munkaadó által alkalmazott dolgozókra  vonatkozik a munkavédelemről szóló törvény − mondta a Napi Gazdaság  érdeklődésére Borhidi Gábor, a megszüntetett Országos Érdekegyeztető  Tanács munkavédelmi bizottságának munkavállalói ügyvivője. A  munkavédelmi bizottság egyébként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) fennhatósága alatt folytatta tevékenységét az elmúlt időszakban.

A munkaadók már eddig is a munkavédelemre fordították a legkisebb figyelmet, a válság hatására ráadásul tovább romlott a helyzet a fokozott költségtakarékossági kényszer és a leépítések nyomán elrendelt túlmunkák baleset-veszélyessége miatt. Mindezt még a hivatalos munkabaleseti statisztika is alátámasztja − bár a munkabaleseteket csak a legritkább esetben jelentik be −, amely szerint tavaly újra nőtt a halálos és az egyéb, kevésbé súlyos munkabalesetek száma is. A munkavédelmi szakértők szerint a balesetek számának megugrásában egyebek között az egyre több túlóra és az egyre fáradtabb dolgozók figyelmetlensége is közrejátszik.

Ennél is súlyosabb gondot okozhat a munkavédelem számára, hogy a tervezet megszüntetné a szakszervezeti képviselők munkajogi védelmét. A munkavédelmi törvény szerint ugyanis az ötven fő felett foglalkoztató munkaadóknál kötelező a munkavédelmi képviselő alkalmazása, aki a szakszervezeti képviselőhöz hasonló munkajogi védelemben, kedvezményekben részesülhet. Ha ez a védelem megszűnik, akkor az esetleg egészségtelenebb munkakörülmények között dolgozni kénytelen munkavállalókon kívül a munkaadók is rosszul járhatnak − mondja Borhidi Gábor. Egyrészt a munkavédelmi képviselő javaslatára tett intézkedések nyomán akár a munkavédelmi bírságok is elkerülhetők, másrészt így legalább biztosan van egy ember az adott munkahelyen, aki folyamatosan nyomon tudja követni a jogszabályok változását. Hosszabb távon úgy javulhatnának lényegesen a hazai munkakörülmények - véli a szakértő -, ha már a 20 főt foglalkoztatóknak is kötelező lenne a munkavédelmi képviselő alkalmazása, illetve ha végre valóban bevezetnék a munkahelyi baleset-biztosítási rendszert.